Örülök, hogy foglalkoztat. Talán ez azht is jelenti, hogy ez nem csak egy dokumentum-fotó.

Tudom, hogy furcsa, hogy többször is nekifutok, de ez a kép még mindig izgat. Az tetszik benne, hogy pont az, amit én a fotográfiától várnék: a vissza nem térő pillanat rögzítése. Azt is tudom, hogy a fényképezés lehet ennél több is és kevesebb is, hogy vannak beállított fotók, csendélet, portré, ahol időt tölt a fényképész a kompozíció megtervezésével ilyesmi. Ehhez nem értek. Nekem az a kép szokott tetszeni, amelyik egy valódi pillanatot rögzít, úgy, hogy abban benne legyen, vagy bele tudjam érezni azt az érzékelési, gondolati környezetet, ami körülvette a pillanatot és hatást keltett az észlelőben. Itt megjelenik egy álombeli madár árnyképe lebegve a térben. A pillanat ez. Amíg meg nem tudtam, hogy ez egy valódi madár lenyomata. Innentől kezdve ez egy kettős kép, tehát nem csak a pillanat képe (azé, amikor a fotós meglátta a madárnyomot), hanem egyben egy spontánul készült nyomatként azé a pillanaté, amikor a valódi madár megjelent a tárgylemezen és nyomot hagyott rajta, porból és fájdalomból. Ezen lehet gondolkodni, több síkon is, ezért tetszik nekem ez a kép.

érzem hogy eljönnek értem már nem kell sokat várni és véget ér a bezártság és a hideg belül megmelegszik és ami nincs lesz és ami van nem lesz múlt éjjel egyetlen forró csepp hullott az arcomba és dobogó szívvel ébredtem tegnap tollat találtam a párnámon és a csönd megsűrűsödött és lefolyt mint a méz ma reggel megláttam hogy itt vannak suhogással telt meg a levegő és szárnyaim nőttek belül és éreztem rajtuk a fáradság porát ma még bent vagyok de holnap kirepülök közéjük a kertbe lerázom a port és feketén felszállok és ráborítom szárnyaimat a világra és akkor sötétbe merül el minden végre és senki nem látja meg milyen kevés voltam

Szerintem sokszor ottmarad a nyoma, de csak akkor látszik, ha kintről kellő megvilágítást kap, ugyanakkor belülről nézve sötét hátteret tud kapni maga a lenyomat. Szóval leginkább, ha valahogy oldalról kap fényt, miközben van valami, ami hátteret adjon. Szóval a legtöbb ilyen lenyomat észrevétlen marad.
Gondoltam rá, hogy még jobban kihozom mesterséges körülnényekkel, lámpával, fekete kartonnal, de aztán inkább kivártam a megfelelő napállást és hozzákomponáltam a kerti fákon a likakat is, hogy én is tegyek hozzá valamit, ne csak használjam, amit találtam.

Én tök biztos voltam benne, hogy ez egy érdekes törés az üvegen...ilyent még sosem láttam, hogy így ottmaradjon a madár nyoma...

Hát olyat én is láttam, hogy nekirepült az ablaknak, meg hogy berepült a házba, de hogy így megmaradjon a porának a nyoma, ilyet nem láttam. De akkor valószínűsíthetjük, hogy a fotós nagy dicséretet érdemel, hogy így meglátta a port, és még le is fotózta.

Nálunk is van ilyen. Csak nem ennyire rajzosan jön ki.

Meglátni se könnyű, fényképezni meg piszok nehéz. végülis ez csak egy kis por az átlátszó ablakon.
De egyébként gyakori, hogy a madarak üvegtáblának repülnek. Ezért szoktak ragadozómadár alakot ragasztani az ablakra, hogy elriasszák a potenciális áldozatokat. Én már láttam, amikor egy veréb fejjel ezerrel nekirepült az ablaknak, leesett és ottmaradt. Elég megrázó tud lenni.

Igen. Én ilyet még nem láttam, és nem is hallottam. Mármint ilyen madármaradványt. De ma ismét érdemes volt élnem, úgy látszik.

Ezt komolyan kérdezed?

Ezt komolyan mondod, GG?

Ez az, aminek látszik. Szegény madár nekirepült az ablaknak, mint a rajzfilmeken, és a por a tollaiból az ablakon maradt.
Megnyugtatásul közlöm, hogy az ablak alatt nem találkoztunk a baleset elszenvedőjével, szóval valószínűleg összeszedte magát és saját szárnyon távozott.
(Láttam már ugyanilyen nyomot bagolytól is. Az nagyon mókásan nézett ki)

Az tudom hogy minek látszik de egyébként mi ez?
Kosz, karcolás?
Egyébként jó szemed van, ha ez csak így magától.

Már egy ideje emésztem, hogy mi okosat lehetne ehhez hozzászólni, de nem tudok semmi okosat mondani, csak azt, hogy egyszerűen tetszik és kész.