Utalnék a másik avarégetős képre, itt most jó irányba mozdult el az arány a káosz és a líra viszonylatában. A háttér, ahogy a fény és a füst összeolvad, egyrészt hagy teret a szabad asszociációknak, másrészt eléggé kordában van tartva a gondolatisága ahhoz, hogy ne kalandozzon össze-vissza a néző. A kép alján a sötét részek is rendben vannak, tehát úgymond a színtér, színpad, az a keret, amiben a történetnek el kell indulnia, rendben van. Ami problémás, az az a rész, amit az ágakkal történő konkretizálás akar mutatni, mert ezekkel a botokkal még mindig esztétikai problémáim vannak. Ahhoz, hogy főszereplői legyenek a képnek, nem elég jellegzetesek és az elhelyezkedésük is esetleges, miközben mint formák, önmagukban nem teljesítik azt az úgymond elvárást, amit esztétikailag indokoltnak éreznék, hogy beleférjen abba a világba, amit a háttér mutat. Máshogy mondva, két történetté válik a kép két része, az egyik egy komorabb, de lírai közlés (füst és fények), a másik ehhez képest kaotikusabb és olyan kopogós, hogy így ez a két réteg külön életet él. Azt gondolom, hogy a színpad adott, azzal sok kérdés nincs így, ahogy itt látom, ehhez kellene úgymond szereplőt válogatni, hogy mi az, ami nem giccs, ami egyensúlyt ad és nem viszi az egészet el valami mesterkélt lírába, mert a háttér eleve édes kicsit, és mi az, ami ugyanakkor nem töri szét azt a varázst, ami a háttérrel létrejön, azaz - nem tudok jobb szót - méltó a megörökítésre. A háttér 2 csillagos. (hegyi)
értékelés:
Oké Zsolt, köszi. Az előzőnél már sokmindent kitárgyaltunk, így most tökéletesen értem. Ezzel a sorozattal azt hiszem már nem tudok mit tenni, ez volt a maximum benne. Elengedem azt hiszem :)
Üdv. István
Nekem tetszik, érzéki hangulata van és ez fontos egy képnél nálam hogy meg legyen a köthető hangulat, az atmoszféra teremtés megfogás rendben legyen és itt szinte teljesen meg van jó elemekket építettél egybe, ebben több a líra mint a másikban és jó is
Talán a fehérből nekem sok már egy kicsit mondjuk fele akkora lenne vagy benne 1-2 fél fényérték átmenetek akkor jobban érezném magam és nem tűnne úgy hogy erővel akarja birtokolni a képet.. de ez nem fontos, mert nem kell nagyon messze száguldanom a neuron sztrádán ahhoz hogy ezt fel fogjam egy scifis x-edik típusú pusztító találkozásnak :))