ül a verandán.

Ez egy jó portré Ágnesről. Azon kívül, hogy GG is most saját magának a dugájába dől: Ollókezű Edvárd, akinek elveszett az ollója. A kép fölső részéből nyugodtan lehetne vágni egy centit, semmi nem indokolja azt, hogy minek az a levegőrész ott. És exponálás előtt talán ha azt a tejfölös bödönt onnan a korlátról leveszem, akkor lehet, hogy jobb lett volna. Én ismerem Ágnest annyira, hogy tudom, hogy nem egy egyszerű dolog őt lefotózni, mert ficereg mindig, meg mocorog, nem veszi komolyan a fotóst. Tehát ebben a tekintetben hasonlít egy kicsit a GG-hez, úgyhogy itt emberükre találtak egymással, talán lehet, hogy ezért is sikerült a kép, mert lehet, hogy a két icergő ficergő végülis rájött, hogy két dudás egy csárdában nem fér el. Még egyszer mondom, hogy ez egy nagyon jó kép Ágnesről, azért mert ritka pillanat, amikor őt ennyire nyugodt helyzetben lehet látni. Ha leválasztom a képről Ágnes személyiségét, azt, hogy pokoli nehéz lefotózni, akkor egy pici derítés lehet, hogy nem ártott volna szemből, vagyis Ágnes testvonalának merőlegesen, mert most a nyak és a fül részről elég sok fény verődik be, valamennyi onnan valamiről vagy valakiről visszaverődik, ez látszik, de abból egy picit több kéne, ami kiegyensúlyozza ezt a sok fényt ami a nyakánál bejön. Ezt egyébként utólag lehet, hogy maszkolással vissza lehetne hozni ott a nyaknál. De a három csillag megvan, maximális tiszteletem Gáboré, én nem tudok Ágnesről portrét csinálni, mert nem hagyja. (hegyi)
értékelés: