Akarok-e

Ezzel a képpel arra a kérdésre keresek választ, amit András tett fel: vajon tényleg akarok-e nyomot hagyni. Más kérdések is eszembe jutnak: érdemes-e nyomot hagyni? Mennyi marad a nyomban a nyomot hagyóból? Vagy csak egyszerűen: Itt vagyok-e?

A kép egy tükröződéssel, egy asztal, vagy valamilyen tartófelülettel és az emberi test, a kéz bizonyos részeivel foglalkozik. Nagyon jó kompozíciónak tartom, nagyon jó játéknak és egy jó fénytani helyzetben megszületett képnek tartom az itteni munkát. Vera nem nagyon szereti, amikor egyszerűen csak azt mondják, hogy jó, amit csinál. Vera mindig azt szereti, hogy csavarva legyenek a történetek. Én meg azt mondom, hogy a Vera van már annyira rutinos fotós, hogyha valaki ezt a képet szépen, higgadtan végignézi, akkor ezeket a csavarokat szépen megtalálja és erről nem is kell olyan nagyon beszélnünk. Ilyen például az ujj, a hüvelykujj, amely ráhelyeződne a piperetükörre, de még nem érkezett oda, és valójában a tükör reflexei, a tükör tükröződése a ráhelyezendő hüvelykujj alsó ujjbegyére fényt küldenek és ez a fény aztán megvilágítja a mi számunkra már tükröződő ujjfelületet. Többszörös áttételes játék ez. Természetesen itt ezen a képen, mivel ez megjelenik, jó megfigyelés. Tehát miközben ez az egész szituáció látszólag kevés eszközzel dolgozik, mégis azt mondom, hogy jó és összetett megfigyelések. És én ezt a képet nagyon jónak tartom, az első lecke portré arc nélkül kategóriára egy jó, és ráadásul nem szomorkás üzenetnek. Természetesen, ahogy megállapodtunk pontozni nem pontozom, hanem csak megköszönöm és várom a további munkákat. (szőke)

Hozzászólások

Köszönöm a kritikát és a beszélgetést.

Filozófiailag szerintem hagyunk nyomot, akár akarunk, akár nem, emberben, helyzetben, a Földön is, kéz és lábnyomokat, emlékeket. Nem megkerülhető, mert nincs felette hatalmunk.

Nem tudom, hogy:) Mindenesetre nem veled akarok végezni, Zsolt, ne ijedj meg:D
Érdekes, amit felversz Gábor, és az is érdekel, miért gondolod, hogy nem lehet ezeket a kérdéseket derűsen, optimistán feltenni. Nyomasztóak? Jó, ha az ember tényleg nyomot tud hagyni? Nem az a rendjénvaló-e, ha a nyomok nem érnek semmit?

Az maximum posztumusz diploma lesz...:)

Ez a kérdéskör engem is foglalkoztat néha, van is már itt két képem "nyomot hagyni" címmel.
Ennek a képnek ugyan az az erőssége, ami a gyengéje. Bárhogy nézem, nekem ez egy derűs hangulatú kép, a rusztikus fa háttér, a kéz színe, de leginkább a pixisen tükröződő fény, ami a kék eget idézi, mind-mind pozitív üzenetet küld. Én ezt szeretem, csak a hozzá írt szöveggel (és így feltehetőleg az alkotó szándékával) nem igazán van összhangban.
Szerintem.

Végzek? Yayy. Olyat hogy kell? :)

Köszi a sok ujjlenyomatot, mostanra eléggé összefogdostuk a tükröt:) Remélem, sokkal több dolgot is fogsz rólam hinni Viki, mire végzek az estiskolával!

Szerintem ez egy kifejezetten jol sikerult "javitas" lett.

én is itt hagyom az ujjlenyomatomat. Vera, figyelj a májadra, és ne rágd csutkáig a körmödet, még a végén azt hisszük, hogy stresszes vagy. :-) Viki

...úgy értem jó válasz a képed. Az ujjlenyomatos folytatása vagy előzményeképp. (előzménye: kép) .... off: Én szeretnék nyomot hagyni. Itt van két bejegyzésem a képedhez. Ezek is nyomok.

Persze, hogy itt vagy. Szerintem jó válasz. :)

néha, ha túl sok a megválaszolatlan kérdés, akkor abba kell hagyni az elmélkedést a válaszokon. és egy idő után egyszer csak rájövünk, h már minden kérdésünkre megkaptuk a választ :)

Új hozzászólás