Ez a kép az „Üzenetek a fürdőszobából” sorozat második része. Nem titok, hogy az elemzéseket nagyobb adagokban készítjük el, és közben érkeznek fotográfiák. Én azt érzem, hogy itt Viki elindított egy olyan sorozatot, egy olyan üzenetformát talált magának, ami egy új irány. Talált egy szerepet, és ezt meséli el nekünk. Nem biztos, hogy ez száz százalékig a most érettségiző Bach Viki szerepe, nekem úgy tűnik, hogy ez már mintha egy kísérlet lenne a jövőre nézvést. Hogy ne legyek ennyire szürreális, másképp is elmagyarázom: amikor a gyerek játszik, abba nagyon sok imitáció van, például amikor papás-mamást játszik, vagy orvososat játszik, vagy eljátszik olyan szituációkat, amiket a felnőttektől lát. Ennél a képnél is ezt érzem, és az ezek után következő üzeneteknél is, hogy Viki ezeken a képeken nem a 18 éves lány, aki suliba jár, és a maga iskolás világáról küld üzeneteket, hanem egy családban létező felnőtt nő, akinek, miközben fürdik, gyorsan meg kell csinálnia még a mosást is, arra már nincs ideje, hogy uborkapakolást tegyen az arcára, de nyugtatja a szemét. Ez egy napló, egy nő naplója. Persze lehet mondani azt, hogy de hát nem tudom kitolni a fürdőszobából a mosógépet, hogy ne legyen ennyire hangsúlyos, de azzal nincs is semmi baj, ez egy nagyon jól komponált üzenet. Tessék megfigyelni azt, hogy a tömegelhelyezésre is ügyelt Viki. Arra, hogy az ajtó flekkje és a mosógép formája tulajdonképpen két hasonló tónusban lévő forma, főképp összehasonlítva a háttér feketéjével. Ezeket jól helyezi el a képen, ráadásul ezt a két formát köti össze a fürdőkád és a benne lévő szereplő. Én ezt egy nagyon jól elkészített képnek látom, és nagyon örülök annak, hogy Viki elkezd egy másfajta stílusban kommunikálni, ugyanis abban látom az előrelépést, hogy az eddigi képeknél valamit ábrázolt, ami tőle független megfigyelés, de ezek a képek azért erősek számomra, mert mint napló-bejegyzések, nagyon is személyesek. Emellett nem elégszik meg ezzel a személyességgel, hanem rátesz még plusz egy lapáttal abban is, hogy mindezt esztétikai és kompozíciós rendben tárja a néző elé. (hegyi)
értékelés: