A pécsi Jókai tér kövezetébe beépített szobrot fényképeztem, amely alakját a művész úgy alakította, mintha valami szivacslemez lenne.:)
Kettős érzésem van a képekkel kapcsolatban. Egyrészt nagyon jó meglátás, finom, és érzéki, ehhez gratulálok Feri, hogy ezt megláttad és megcsináltad. Másrészt ha képsor, én hiányolom a térábrázolást, hisz a leirat mondja, hogy ez Pécs és egy szobor, de ez a képekből nem derül ki. Ha képsor, volna helye annak, hogy ezt az egész kreatúrát megmutasd teljes valójában. Nem werkfotóként, hanem komponálva a sorozatba. Adna egy dinamikai játékot, növelné a mozgásteret, mert most eléggé makro szinten mozgunk és ezek a fény és formajátékok azok, amik izgalmasak, nagyon rendben vannak, de kéne a kitekintés. Nekem. Aztán meg a vágy, mint lecke. Feri vágya az érdekes. Az a lecke. Amikor műtárgyat fotózunk, még ha ilyen magas szinten is, mint Feri teszi, az azért mindig hordja magában, hogy azt a műtárgyat valaki kitalálta, övé az elsőség - és két út van, vagy a tiszteletteljes reprodukálás, vagy az átértelmezés. Itt nem megítélhető, merre megyünk, mert nem látjuk mi a műtárgy maga. Szóval Feri, egy csillag megvan, a képek kitűnőek, de a képsor többet kívánna, a lecke pedig rólad szól. (hegyi)
értékelés:
Már elvesztette jelentőségét, az apropót viszont az adja, hogy sikerült beszélnem a szobor alkotójával, meg nézte a képeket is, természetesen Ő teljesen másképp gondolta ezt az egészet. :) http://href.hu/x/f43l