Nem tudom milyen az irodalmi forgatókönyv, én ilyesmit képzeltem el: Diavetítés effekttel és hanghatással váltanák egymást a képek. Mindegyik képhez tartozna egy hang: az óráshoz ketyegés, a koldushoz szívdobogás, a karácsonyfáshoz csengettyű hang, a sétányoshoz ropogó léptek zaja. (Egy-egy kép többször is következhetne egymás után.)

A film ilyesmi volna:

ketyegés

ketyegés

ketyegés

ropogás

ketyegés

dobogás

ketyegés

dobogás

csengettyű

ropogás

dobogás

ropogás

ropogás

dobogás

fény

fény

fény

(A fény az olyan volna, mint mikor kifogy a képkocka a diavetítőből.)

(Kovács Dénes: Barátom: Andrássy út leckéjéhez)

Hozzászólások

38
Értékelem!

Én is, de még előtte ott van a négyes, ami szintén érdekes lesz szerintem... No, de majd meglátjuk.

29
Értékelem!

Jó, rendben! Amúgy érdekesen hangzik a te ötös leckéd is, kíváncsian várom!

31
Értékelem!

Akkor majd megbeszéljük, de most egy kicsit dolgoznom is kell, meg elkezdem csinálni a következő leckéket, mert így sosem leszek kiskondás, ha minden leckével heteket vacakolok, a munkámat meg nem csinálom... :-)

29
Értékelem!
27
Értékelem!

Az én fejemben is megfogant ilyesféle ötlet az ötös leckére, és már egy hónapja készíti is egy haverom hozzá a zenét. Mondjuk én egy zenei ötletre készítek majd a hangoknak és hangszereknek megfelelő képeket és videókat. Mindezt kivetítem egy falra, és némi mozgásokkal és mozgássorozatokkal is kombinálni akarom. Attól tartok, ha ez elkészül, akkor nagyon össze kell kapnom magamat, hogy megállja a helyét az is, amit én lerakok az asztalra :-). Persze tudom, ez nem verseny... Nagyon jó ötletnek tarom.
Márti: Olvastam a blogodon a "...és a felesége" írásaidat, és közben elgondolkodtam rajta, hogy szívesen készítenék belőle egy sorozatot. Mit szólnál hozzá?

39
Értékelem!

Egen mikor a fát csináltam már eldöntöttem hogy ha gépet nem is szerzek de valamikor reggel ha sütnap megismétlem, az első koldulónál meg rájöttem hogy egyszerűen nem tudom felvenni azt a perspektívát és azt az élességet amit fejben láttam, a második már közelebb jár hozzá de ott is nagy gond volt a fény mert se az elsőnél se itt nem láttam az lcdt, kbre exponáltam aztán visszanéztem aztán újra....szóval a bátorságpróba meg a sok meló miatt volt nehéz lemondani róla...igazából annyit mondtátok hogy közel kell menni hogy ki akartam próbálni milyen az amikor ahozz megyek közel amit egyébbként kikerülök..... valószínűleg a párosunkról ahogy próbálok gugiban helyezkedni körötte sokkal jobb képet csinálhatott volna valaki harmadik:) főleg mikor a körbeosonkodás miatt elkezdtem érezni mit akarok majd adtam lóvét és engedélyt kértem és ha valaki felvette volna a bosszús arcom mikor az addig mozdulatlan téma iszony sebességgel elkezdte bepakolni a zsebeibe amit kapott:)

39
Értékelem!

A másik koldus kép nem votl jó. A benőtt fa képek pedig nem abban a napszakban fotózhatóak jól, ahhoz hogy a plasztikussága kijöjjön, más fények kellenek. (és élesség...)

25
Értékelem!

Jó, akkor azokat is muti, bár szerintem erősebb ez a diavetítés, ha kevesebb képpel dolgozunk, mert kellemesen nyomasztó az ismétlődés, amit én célul tűztem ki:)

35
Értékelem!

az eredeti sorozat hét képből állt: óra, koldus,Opera,.....egy fa ami körbe nőtt egy kovácsoltvas díszkerítést és a kérgében ott folytatódik a kerítés mintája......erkélyek......egy fagyott rózsa egy kertben......a sétáló ember.
Én a fát belettem volna de mert a koldusról és a fáról két verzió volt így összesen kilenc kép, adtam egy sorrendet és megkértem Zsoltot hogy válogasson

28
Értékelem!

Én inkább arra gondoltam, hogy a Kovács Tamás csinálhatná meg, mert ő rutinis filmes-trükkös. hihi

Nekem tetszik, amit elképzeltem, de nem hiszem, hogy meg tudnám olyanra csinálni. De azért elküldheted a képeket, hátha megpróbálom..

29
Értékelem!

átküldjem a képeket? akarod mecsinálni?:)

36
Értékelem!

Köszönöm az elképzelést. Jó lehetne úgy, úgyhogy jó, lehetne úgy:)

31
Értékelem!

Én ezt el tudom képzelni. És azért is, mert a magányos-erkélyes-kis nyugtalanító kilógó valamis képre nem írtál hangot, az mondjuk lehetne a csend, amit akkor hall az ember, amikor a peremen egyensúlyoz, és úgy érzi, dönteni kellene már végre, vagy hagyni az egészet. Közvetlenül a fény elé tenném.

Új hozzászólás