május első vasárnapja...

Egy tulajdonképpen képsort látunk, és mint ilyet én az ünnep fogalmából, bár a történet kibontódni látszik, ugye itt az első képen, hátha akupresszőrnél volnánk, akkor a vastagbél 4-es pont akupresszúrás pontjára elhelyezve a hüvelykujj és a mellette lévő ujj közé egy szem rajzolata van elhelyezve. Itt nyilván a tekintetet szimbolizálja ez. Majd a következő képen egy kis szív van egy testfelületen fölrajzolva, és aztán valamilyen kis szatirikus éllel az utolsó képen egy ökölbeszorított kéz, ahol az ujjakra az „anya” szó van ráhelyezve. Én ezt inkább képriportnak gondolnám. Ugyanakkor, ha önálló értékként kellene kezelnem a képeket, akkor lenne vele azért problémám, mert például az utolsó képnél is az „anya” felirat, én úgy gondolom, hogy az alkotó szempontjából is, mint üzenet, fontos - ha ez egy valamilyen szimbólum, vagy valamilyen üzenetcsomag, tehát az „a” betű, az „ny” betű ipszilonja, vagy az utolsó „a” betű is fontos, hogy a néző számára érthető legyen. És ha ez nem jól látszik, márpedig az utolsó képbe belevágódik a kép széle, az anya „a” betűje, az utolsó „a” betűje pedig csak sejthető, ha erre nem tudunk ügyelni, akkor ezek a gegek, ezek a szimbólumok – mert itt három szimbolikus sorral dolgozik az alkotó - akkor nem fogják tudni 100 százalékosan közvetíteni az üzenetet. Márpedig úgy tűnik ebből a három képsorból, hogy az alkotó számára nagyon fontos, hogy az üzenet eljusson a nézőhöz. Nekem a színvilága is kérdéses, hogy ez a mályvás-rózsaszínes hangulat, ez vajon mit szimbolizál. De én mindenféleképp ezt egy képriport kategóriában tudnám értelmezni, nem negligálva azt, hogy Daninak az ünnepre érkezett ez az asszociációja. A hozzáállást nagyon jónak tartom, ugyanakkor én úgy érzem, hogy egy kicsit precízebben kellene az alkotási folyamatokat kezelnie. Én erre egy disznót adnék. (szőke)
értékelés: