Az ágyból nehéz kiszállni. Erős elhatározással a sarokba hajintott párna, paplan, és még mindig ott úszkál a szememen az álom párája. Aranyszín pára. Álomköd.
Nápolyi sárga lazúrral ellátott képet látunk, a lágyítás jót tesz a képnek és van egy érdekes sajátos hangulata. Azért azon elgondolkodnék, hogy ez az anyag mind a két oldalon kell-e, hogy kihömpölyögjön, vagy pedig valamilyen módon a kompozíciót meg lehetett volna fogni. Középre van most rendezve az egész és tulajdonképpen, tudatosan van középen hagyva ez a selyempárna, ami jó, de annyi bizonytalanság van, hogy most a keretezéssel nem szűnik meg a kép folytatódni és valamitől hiányérzetem van. Nem lehet, hogy minden képedre három disznót adjunk, emelni kell a tétet, ez most így két disznó. (szőke)
értékelés:
Ha középre halmozom a paplant, akkor túl magas a kupac. Ha nagyobbra nyitom a képet, akkor túl sok a falvédő és a fal fölötte. Ha azt levágom, túl keskeny a kép, már-már panoráma formátum, amit nem szeretek annyira, illetve itt nem sok értelme van. Szóval nem könnyű, noha szerintem is jobb lenne úgy.