Néha tényleg ilyen vagyok...
Egy játékos árny ritmust láthatunk itt, ahol természetesen kellően szemérmes a kép, még az árnyékforma is csak valamit sejtet az emberi alakkal kapcsolatban, és azt azért lehet érezni az első lecke portré arc nélkül beküldött üzenetéből, hogy a ritmus, a ritmusok, azok Katát érdekelhetik, és ezekkel jól bánik. Úgy tűnik, hogy ilyen fajta megfigyelésben talán nem ez az első képe. Indításnak énszerintem egy nagyon kecsegtető antré, amit itt látunk és nyilván a későbbiekben a Kata további munkáiban dönthető majd el, hogy milyen mélységeket fog érinteni. Szeretettel köszöntünk itt és a három disznócska megvan a képre. (szőke)
értékelés:
Hihi! Barás kép : D bocs, csak viccelek. Jó kis kép ez. Szerintem félelmetesen jók az arányok, hatalmas a feszültség és ne legyél ilyen néha sem. Vugyázkodjunk!