Egy kompozíciós történetet látunk, akár Moholy-Nagyra is gondolhatunk itt vagy más, kortárs művészek munkáira is. Lehet, hogy pont egy ilyennek az árnyjátékát fotózta le most a Bara. Én mondjuk itt most nem igazán értem, hogy miért van kettő kép, nekem egyébként az alsó az, ami erősebb és izgalmasabb kompozícióban, de nem értem, hogy miért van megkettőzve. De az ötletet jónak találom, és ha ezek az árnyjátékok izgatják a Barát, akkor ebben talán mehetne tovább. (hegyi)
Nem tudom miért van együtt ez a két kép, külön-külön lehet beszélni róluk. Az, hogy ugyanaz van a két képen még nem jelenti, hogy ez képpár lenne.
A felsőről: a kép közepén futó vastraverz élesen két külön félre bontja a képet. A jobb oldalon áttekinthető, rendezett, rács szerű árnyék, balra egy kuszább, bár azért a keresztezdésekben szépen illeszkedő árnyékminta van. Érdekes asszociációkat indíthat az anarchiától a viszonylagos rendezettség és szabadság felé tartó tendenciákról, de nekem (talán csak pillanatnyi lelkiállapot függvényében) jobban tetszene tükrözve, hogy balról jobbra nézve lefelé futó, a rendből a káoszba tartó átmenetet adjon.
Az alsó kép, bár ugyanott készült, egészen mást mutat. Ezen a képen egy az árnyékok viszonylag kusza rendezetlen halmazából kiemelkedő, vastagabban megrajzolt kapu forma látható, amit külön megerősít a bal felső rész ezzel rímelő, világosabb tónusú felülete. Nekem ez a kép a fókuszálásról, a napi kuszaságoktól nem mindig látható de azért érvényesülő lényeg meglátásáról szól.
Nekem az alsó jobban tetszik. És továbbra sem tiszta, hogy mi közük egymáshoz.