Barátaim
Két család... mindenki mindenkinek a barátja is... ja és csak úgy lógunk.

Kedves Dénes, azért szimpatikus a döntésed, hogy fejjel lefelé tartottad a fényképezőgépet, mert így van egy olyan sejtése az embernek, hogy az emberi alakok és a képen lévő tárgyak megközelítése nem verbális, hanem festői. Lásd Szinyei Majálisa. Egyszerűben fogalmazva úgy tűnik nekem, hogy azét merted ilyen bátran használni a fényképezőgépet, mert a színekkel, formákkal, ritmusokkal akartál játszani. Természetesen megemlítendő itt a meghökkentés szándéka is, én azonban egy picit a ritmusokra szeretnék visszatérni. Attól, hogy egy képet fejjel lefelé készítek el, a színfelületek egymással való kapcsolatára ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint ha normál pozícióban készítettem volna a fotót. Ezért meg kell jegyeznem, hogy a kép jobb oldalán lévő sötét drapéria vagy más tárgyak éppen a pontatlan kompozíciós elhelyezés miatt csak félig vannak a képen. Ez érvényes a főszereplő repülő férfialak fejnél történő metszésére is. Összesűrítve az ötlet jó, merész, ugyanakkor éppúgy slendrián, mint a kisangyal az ablakban. Tehát az irány jó, de sokkal összeszedettebben kell dolgozni, pontosan azért, mert az elképzeléseid tehetségesek. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

21
Értékelem!

Megpróbáltam fejre állni... :) :)

:up:

20
Értékelem!

Hehe :)))) ezdejóóóó
Remek ötlet, kár a levágott testrészekért, én a kisbicajt fejreálítottam volna még ott a háttérben, hogy hitelesebb legyen a lógás.
megnevettettél, köszi :)

Új hozzászólás