A barátom
Egy éjszakai lepkészet során készült a kép. A barátomat a 125W Hgli (higanygőz) lámpa világította meg.

Véleményem szerint Gyula teljesíti a feladatot, jól komponálja a kép bal oldalára a barát tűnékeny, szinte szellemfotóját, bármelyik harmadik szem magazinba elmehetne ufóképnek ez a fotó, de ezt csak viccesen próbálom megjegyezni; de csak azért, mert ez azért 3 disznós kép, mert Gyula valódi lénye, a tűnékeny, az álmodozó, azt is mondhatjuk, hogy a szeretetéhesség tökéletesen fogalmazódik meg a képen. Azt is mondhatjuk, hogy ez egy trükk ez az ötlet, de azért tartom jónak a feladatot, mert a feladaton keresztül egy fontos vallomást kapunk Gyulától. Hogy mit gondol a világról, hogy hogyan helyezkedik el ebben a világban, az éjszakában, a természetben, a vidéki helyzetben - és ez egy önvallomás, ami őszintén tükröződik és sokat megtudunk az alkotóról, ha a képpel sokat tudunk együtt lenni, csendben, nyugalomban. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

Hát, én, mint barát is egy ilyen áttetsző tűneménynek élem meg az életet, mindig ott érzem jól magam, ahol éppen vagyok! Ami számomra nagyon fontos, hogy a barát akkor is ott van, mégha csak szellemkép formájában mellettem, amikor fizikailag nem is lehet ott valójában...

Üdv,

Sáfi

Honnan tudod mindezt András? Ismersz, pedig nem is ismersz. Köszönöm!

Egy legenybucsun pont igy lattam en is az osszes baratomat. Meg azokat is akikbol egy is eleg... :)

Új hozzászólás