Egy profilból készült portrét látunk egy hölgyről, és ez egy nagyon érdekes, jól szerkesztett és fénytanilag egy nagyon jó megfigyelést mutat, mert ellenfény által nagyon szépen kirajzolt élfényeket látunk az arcélen és az orrnyeregnél, nagyon szépen világítja át a hajat is a száj vonalánál – ugyanakkor számomra picit kérdéses az, hogy miért van a száj elé behúzva ez a hajtincs, miért döntött úgy az alkotó, hogy ezt a tincset itt bennhagyja, merthogy ennél a képnél mivelhogy a vágás a homloknál ennyire erősen jelentkezik, ott ugye nem indul el a haj ábrázolása, csak a kép bal oldalán. Ettől, mivel ez csak egy tincs, tehát nem az állkapocsnál lévő résznél megint kilyukad a kép és a bőrfelületet látjuk, ezért ez egy kicsit furcsa, kicsit visszarettentő illúziót kelt, mintha ez a haj nem lenne része a modellnek. Ezen érdemes lenne talán elgondolkodni, mivel a kompozíció is megengedte volna, hogy a kép jobb oldalán többet vágjunk, és amit ott levágunk, azt a baloldalához tegyük hozzá. Mivel a modell nagyon érdekesen próbál kommunikálni velünk, és a kamerával, azzal, hogy ennyire erősen oldalra tekint, és ez egy nagyon jó játékot tudna hozni akkor, ha a fejből baloldal felé többet tudnánk adni. És akkor máris azt mondom, hogy értelmeződne ez a hajtincs, ami most, így egy kicsit zavaró. Akár meg lehetett volna próbálkozni, hogy egyáltalán ne szerepeljen haj ezen az oldalon, csak a szájnál ahol azt a szép fényt kapja, vagy még többet adni a fejből, talán a fülből is valamennyit, és máris kevésbé lenne furcsa ez a döntés. Két disznós kép, az még nekem kérdés, hogy mennyire jellemző a Mariann barátjára ez a fajta ábrázolás, ezt a Mariann tudhatja, van ebben egy pici titokzatosság, játékosság – de van benne egy pici vádló tekintet is. (hegyi)
értékelés: