Karalábé Irén legyen a "becses neved" és a kérdés megoldódik. :DDD

Lassú voltam:)

Szerintem Hegyi pedellus tud megoldást.

Tudom.

Ha változtatni akarsz ezen, bármikor lehet közben is, senki se fog megharagudni érte. :)

Tudom, hogy ezt gondoljátok. Sajnálom, hogy emiatt konfliktus van közöttünk. Köszönöm, hogy engedékenyek voltatok velem.

Ha tudtam volna, hogyan viselkedtek, nem így döntöttem volna. Ha újrakezdhetném, névvel kezdeném újra. Hitetlen voltam.

Kedves Karalábé,
mi erről beszéltünk, hisz aki köztünk van, tudja, hogy megy a regisztráció. Elfogadtuk az érveid, hogy miért nem adod meg a valós neved. A leckéid is ezek szem előtt tartásával értékelődnek. De ez kivételes helyzet, és nem szeretnénk belőle rendszert csinálni, sőt, a kivételessége erősíti a szabályt.

Ugyanis: sem az nem véletlen, hogy mi a nevünket és arcunkat adjuk, mármint András és én, se az nem véletlen, hogy akik beiratkoznak, tőlük ezt kérjük, és a leckék első része a portré, magunk megmutatása. Ezek alapkérdések, és aki belép a körbe, ezeket elfogadva játszik együtt velünk.

Az, hogy te miért döntöttél így, mondom, elfogadjuk, de a magyarázata már inkább csak magyarázat, belemagyarázás. Le kell szögezzem, hogy nem értünk vele egyet. A név vállalása az interneten önmagunk vállalása is. És a többiek, a közösség vállalása is. Az arcunk vállalása szintén azért fontos, mert egymást erősítjük, egymást vállaljuk általa. Mivel már volt olyan, aki épp a te példád miatt kérdezett rá, hogy ha neked szabad, neki miért nem, ezért tartom fontosnak leírni, hogy ezen az alapszabályon vagy magukon a leckéken nem kívánunk változtatni, ehhez szeretnénk tartani magunkat. És arra kérünk mindenkit, hogy éppenhogy a közösség miatt nemcsak hogy legyen megértő, de próbálja ezt a nézőpontot magáévá tenni.

Az interneten baromi sok névtelen, arctalan helyzet van, sőt, szinte csak az. Mi büszkék vagyunk rátok, arra, amit vállaltok, és erre a közösségre. Ha mindez arctalanul, névtelenül menne - talán erősnek tűnik, amit mondok - akkor nem menne, nem csinálnánk. Ez ennyire egyszerű és határozott dolog. Szerencsére azt látjuk, tapasztaljuk, hogy aki belép a közösségünkbe, az estiskolába, elfogadja és megérti ezt. Hisz arctalanul, névtelenül játszani máshol is lehet. Ez a hely attól lett más, szerintem több és fajsúlyosabb is, hogy mi más utat választottunk és ebben a beiratkozott társakban partnerre leltünk.

Röviden: úgy gondolom, hogy az arc és a név olyan információk, amik nem segítik, hanem hátráltatják egymás megismerését. Én nem a koromat, a nememet, a származásomat, a magasságomat akarom megmutatni, hanem mást. Az érzéseim intenzitását, a gondolataim rendszerét.

Rá akarlak kényszeríteni benneteket (függetlenül attól, kell-e vagy sem), hogy pusztán ezeket szemléljétek, ne egy embert. Azt szeretném, hogy mindegy legyen, hogy nézek ki, hol élek, csak az számítson, milyen vagyok. Annál is inkább megtehetem ezt minden hátsó szándék nélkül, mert egyébként nem lenne rejtegetnivalóm.

Nemcsak a fényképeimnek, hanem a rajzaimnak, festményeimnek, írásaimnak is az az alapvető célja, hogy a világ dolgait ne aszerint szemléljem és mutassam meg, hogy annak a dolognak mi a neve, minek kellene lennie, mire szolgál, miért hasznos, hanem aszerint, hogy pusztán az a dolog micsoda, minden szempontból érvényesnek és jogosnak szeretném elismertetni (például egy üveggolyót kiemelni az üveggolyóságból, és megmutatni, hogy más arcai, állapotai is vannak, mondjuk hogy egy befestve hasonlít a Föld képére).

Ez nem lett valami rövid, ne haragudj:)

Karalábé? Miért nem mutatod meg magad? Mi az ok? Mélységbe menések nélkül...

gondosan leellenőriztem, felismerhetőek vagyunk-e rajta:) egy nagyon határozott "nem" után beküldtem.

állandó rejtőzködés, de ez már csak majdnem

Ez nekem sokkal jobban tetszik

Szépek vagytok.