A film, amelyben szinte tradicionálisan Dénest mint alapfilmest kell említenünk, nagyon feltette magának a lécet elég magasra, szóval a film egy fikciós történetre épülő, mozgásokkal, szimbólumokkal dolgozó üzenet. Az alaptörténet a férfi és női párkapcsolat, mindez egy szürreális, abszurd, fetisisztikus világba, makro világba helyezve. A fétis fogalmáról, feladatköréről, rendszeréről az Estiklopédiában tudtok olvasni, a filmre visszatérve minimálisan is két ilyen nagyon erős kódot látunk. Az egyik a ruhátlan Barbie, amely egy fél világot lefed, egy gyermekjáték figura jelenlétét, egy női princípium jellemzéseként, a férfi oldalt pedig egy debil figurára hasonlító elektromos robot figura mutatja. Az egész kapcsolódása egy emberi helyzet, amit nem kell részletesen elmesélnem, mert talán a némafilmben mindenki tudja értelmezni, ezek jók ezek a vágások, jól lehet értelmezni, mi történik a férfi és a nő között, gyermekszületés is, a film tehát használja az abszurd szürreális világot. Tehát ilyen értelemben az egész film szerkezetét tekintve jó, érthető, van benne humor és szarkazmus, de mégiscsak megjegyezném, hogy tehát a figurák és a figurák közötti helyzetek emelődnek el egy valóság feletti manipulált térbe, de ebbe a térbe sem a cím, ami Leonardora utal, másrészt a félreérthetetlen utalás sem (hiszen a filmben többször megjelenik Leonadro alkotása, egy képzőművészeti album előlapjaként), adekvát, nem értelmezhető, sokkal jobban kódolt annál, sem mint hogy egy átlag néző ezt érthesse, másrészt mivel síkra redukált képről beszélünk, hisz egy könyvlapon jelenik meg Leonardo egyik festményének részlete, ez feltételezi, hogy ismerjem ezt az alkotást, ezt kéne kapcsolnom verbálisan az üzenethez, de mégis azt kell mondjam, hogy egy más stílust érzek a könyv kapcsán, mint amit ezek az animált tárgyak mutatnak, sokkolnak. Ott érzem az alapvető törést, hogy nem indokolt a címválasztás és nem indokolt Leonardo alkotásainak behívása ebbe a rendszerbe, még egyszerűbben mondva, le lehet onnan a könyvespolcról Boticellit is venni és akkor barátom Boticelli és a kagylóban álló nő ugyanúgy rácsodálkozik erre a történetre, ami itt zajlik? Nem értem igazából, hogy nézőként ennek az egésznek mi az összefűzése és stílusban is törést érzek itt. Még egyszerűbben fogalmazva: ha a szürrealizmussal foglalkozol és ebben konkrét, lehívható formákat is használsz, nagyon, szinte kémiai pontossággal mérlegre kell helyezni azokat a behívott szimbolikákat, amikkel dolgozni fogsz. (szőke) értékelés:

Hozzászólások

20
Értékelem!

Igen Dénes, igazad van, csak tudod itt a fűszerezésről van szó, amibe nem szívesen szólnánk bele.

20
Értékelem!

Én ezt az összefűzött Asimov teljest olvasom, tehát rohadt sok története egy hosszú többtízezer éves történetet ad ki. Nekem annak a vége, tehát az Alapítvány-pentalógia (vagy hogy mondják amikor 5 részes:D mert az Alapítvány előtt és az Előjáték az Alapítványhoz nem volt a kedvencem) volt a kedvencem.:-) A többit nem olvastam, nem vagyok túl olvasott ember. De művelődtem helyette a blokkbászter filmekből.:D

20
Értékelem!

Ezen a szövegaláíráson én is sokat gondolkodtam, aztán arra jutottam, hogy olyan filmekre törekszem, ami még egyszer, vagy még többször megnézeti magát. Talán csak az egyik alá tettem megjegyzést, de ott nagyon fontos volt /ugyan értelme nem:(/ A mostohagyerek érzésben osztozom, de lássuk be azt is, hogy mivel legtöbben nem csináltak még videót nem várható el, hogy elkezdjenek komolyan véleményt nyílvánítani. Szerintem az is elég, ha leírják az érzéseiket, gondolataikat őszintén, és akkor tudjuk min kell többet gondolkodni. Az is valami :D

18
Értékelem!

Márti mégeccer kössz
Árpi az utolsó sornak örülök akkor nem hiába kopácsoltam, asszem a későbbiekben fogok leírást mellékelni mindenhez hogy kicsit bele lehessen látni a fejembe bár veled többekközt remélem lesz még beszélgetés:)
Zsolt köszönöm DENEMAZÉ írtam itt vissza mert most nem lettem megdícsérve és nemis azé hogy megsajnáljátok a hülye gyereket, hanem azé mert MÍG EGY FOTONÁL TÖBBNYIRE KIDERÜL A HOGYAN MÁSKÉPP ADDÍG A FILMEKNÉL ILYET NEM NAGYON KAPUNK és ezen most ha adekvát ha nem amolyan "mostohagyerekként" BERÁGTAM kicsit

21
Értékelem!

Dénes, a következőt gondolom én. Mindegy, hogy minek nevezzük, ezoterikának, világértésnek, kakukkfűnek, vagy bádogdobnak, a dolgaid attól élvezetesek, hogy többrétegűek. Ezek a rétegek néha jól egészítik ki egymást, néha egymás mellett léteznek és néha kiütik egymást. Nyugi. Ez másnál is így van.

Aztán meg: eleinte az ember gyorsan halad, mert van ez a nagy újdonság, fehér papírlapok, ja nem, az egy vers, szóval hogy van az újdonság, hogy a képekből történet lesz, hogy a szálakat szőni lehet, és ez az egész pörög, húz magába. És tök normális, hogy amikor benne vagy, elgondolkodsz, hogy hogyan tovább. Hát, előre, barátom. Nincs honnan visszafordulnod, mert az út úgyis előre visz, csak legfeljebb most kintről nézed, amit eddig inkább bentről. Ez is normális. És ha megvagy a magad megállapításaival, majd haladsz tovább.

Azt az ostobaságot nem tudom, honnan vetted, hogy érdektelenek lennének a filmjeid, vagy hogy nem figyelne rád aki nézi. Dehogynem. Azért az első sarkosabb fogalmazásnál nem kell mindjárt a törölköző után nyúlni. :)

Van egy adag képbe gyömöszölni valód, és van egy adag időd. A kettő nincs arányban egymással, a gyömösz sok, az idő kevés. Ezért sűrítesz. És a sűrítésnél néha nagy lesz a kompresszió hatása a műre, és ettől a befogadónak idő, míg kicsomagolja. Mondom, ez nem baj, és ha majd a technika a kezedben lesz és biztosabban mozogsz, jobban fog menni a sűrítés is. Türelem. Hogy de utálom ezt a szót. :)

21
Értékelem!

Dénes! Nagyon érződik, hogy mondani akarsz valamit, de ezeket nagyon nehéz megfogalmazni. Szerintem nagyon jó, hogy egyre jobban beleásod magad a dolgokba, és egyre precízebben munkálkodsz rajtuk. Párhuzamként: én is hasonlóan jártam, én is gondoltam rá, hogy hagyom a francba az egészet, de végül arra jutottam, hogy nem adom fel, hanem sokszor annyi munkát teszek bele, és megpróbálom elmondani, megmutatni azt amit gondolok.
Mint már említettem neked én nem szívlelem ezt a vonalat, de úgy gondolom szükség van erre is. Nagyon mély dolgokat feszegetetsz, amiket szerintem sokkal komolyabban kell venned, hogy mások is komolyabban vegyék. Egyszóval én is csak bíztatni tudlak annak ellenére, hogy távol áll tőlem ez a világnézet. Bár az utóbbi gondolataid óta nem is vagyok ebben olyan biztos.

18
Értékelem!

Én nem tudlak hozzáértően biztatni, de érdekelnek a dolgaid és figyelek rád.
Dénes, Tovább is van, mondjad még!:)

21
Értékelem!

Zsolt tiszta a dolog de köszönöm hogy bővebben is leírtad és mint lejebb Aurelianonak írtam pont ettől ijedtem meg és azért bizonytalankodom mert az alkotói játszóteremről nem akarom kiirtani azt amit amúgy nem hangoztatok, ha viszont ragaszkodom hozzá a jelen képességeim melett az érdektelenség lesz egyrészt az eredmény másrészt egy olyan kép rólam ami a személyes kontaktokat is bedögleszti márpedig az estiskola már nemcsak műhely de személyes tér is kezdene lenni számomra.....egyébbként AMI FURCSA számomra hogy a korábbi filmek mögött sem voltak kevésbbé "elszált" gondolatok csak ott részben a technikai lehetőségek miatt gesztus jellegű volt a kidolgozás és ahogy én azt érzem hogy egyre jobban tudatosabban és kidolgozottabban fogalmazom meg a dolgaim a másik oldalon úgy válik egyre ködösebbé és unalmasabbá és azt semmikép nem szeretném mert épp elég "bonyolult" alkotó beszélt már ezekről a dolgokról

21
Értékelem!

Márti köszönöm a biztatást, rám fér:)
Márk neked is....egyébbként gimnaizistaként az Alapítvány trilógia volt az egyik kedvencem csak a Star Wars Kurt Vonnegut Günter Grass- A bádogdobot láttad,olvastad?- Bulgakov és Határ Győző kelt birokra Asimovval...mostanában már csak fantasykat olvasok ha meg sf akkor Fonyódi Tíbor (Harison Fawcet) meg Anthony Sheenard meg ilynek..:)
Aureliano pont ez az amitől beijedtem.. hogy az elmult filmjeim kapcsán úgy látom kezd kialakulni egy ilyen "ezoterikus" csávó kép és mintha nőne az űr, az érdektelenség. és hát a filmeket nyilván nem magamnak csinálom. Aki személyesen ismer az tudja hogy inkább vagyok dionüsszoszi mint apollói karakter és ezért úgy érzem hogy egyoldalú képet festek magamról a filmekkel....igen ám csakhogy ha azt mondod nekem hagyjam ezeket a gondolatokat az olyan mintha az ALMAFÁNAK azt mondanád HAGYJA A GYÖKEREK NÖVESZTÉSÉT MERT ÚGYIS CSAK AZ ALMA AZ AMI ÉRDEKES.... amit te gondolsz az ezoteriáról...ami szerintem tényleg nem létezik...pont az a hozzáállás amiért nekem Leonardo vagy Newton munkássága fontos ugyanis az ő szemléletükben és életművükben nagyon jól látszok hogy a megmagyarázó tudomány és a kérdező tudomány (vagy ezoteria ahogy te jelölöd) vagy hit sacralitás transzcendencia stb nemhogy összefér de inspirálja egymást ugyanis a hit bár lehet népbutitás vallási és egyéb dogmák szintjén a kérdező "tudós" számára nagyon is pragmatikus....persze értem én hogy nem feltétlenül erről kell filmeket gyártani de nekem kicsit amolyan küldetésszerű hogy kizökkentsem a nézőt hallgatót azokból a sztereotíp dualista gondolkodási sémákból amin keresztül álomba ringatják magukat és tagadják a az emberi megértés paradoxonokba kötött jellegét
Na persze szeretném ezt szórakoztató és befogadható formában tenni mert nem azokat célzom elsősorban akik ezt maguk is megfogalmazzák ge ybonyolult filozófiai szinten hanem úgy szeretném ahogy az ógörög sétálva tanítók, peripatetikusok (lehet nem így hívták őket) tették akik azt mondták fogalmazni tanítani csak rámutatással lehet igazán

15
Értékelem!

Most lefekszem aludni. Kéne erről topic, hadd ne én nyissam meg és akkor nem Dénesbe nyomjuk bele. :)

23
Értékelem!

Szerintem a tudomány nem állítja, hogy nincs isten, de nem is erről beszéltünk eddig. Az sem igaz, hogy nem tehetsz semmit, hogy megértsd. Egyrészt ma már nagyjából bárki elvégezhet álatlános iskolát, középiskolát és egyetemet (nyilván ezzel az állítással lehet vitatkozni, de elvi akadálya nincsen, csak gyakorlati, pénzügyi stb.). Megérthető a módszer, az, hogy az állításokat bizonyítani kell és reprodulálhatóvá tenni, és a szereplőket és állításaikat nyilvánosan követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni, és a nyilvános követést és ellenőrzést is átláthatóvá kell tenni. És mivel mindez költséges és hosszadalmas dolog, azokat a szereplőket és állításokat érdemes komolyan vizsgálni, amelyek hajlandóak ezeket a szabályokat betartani (azaz elvégezni az iskolákat, elsajátítani az alaptudást, belefektetni azokat az éveket, évtizedeket, amiket az önjelölt zsenik és tudományt cáfoló hittudósok a legritkább esetben hajlandóak).
Azt mondod, nem hogy a világmindenséget, de még az embert sem tudjuk megmagyarázni. Itt a nemhoggyal van gondom, ugyanis az élet, és az ember messze a legbonyolultabb dolog az ismert világban, ezért a teljes magyarázat egyelőre késik. De nem múlik. Szerintem vannak eredmények, néha riasztóak is, csak venni kell a fáradságot, hogy megismerjük őket. Egyes tudósok azt vizionálják, hogy egy olyan technológiai szingularitáshoz közelítünk, ami utánra semmilyen előrejelzést nem tudunk adni.

Bocs, Dénes, teleszórtuk a levelesládádat!

20
Értékelem!

Kedves Aureliano, mielőtt felidegesíted magad szólok, hogy érdekel a téma, talán egy fórum topicot is megérne, hogy ne a kép alatt kelljen bogarászni, de engedd meg, hogy vitába is szálhassak veled. Ugyanis a tudományos megközelítésnek is vannak határai, a tudomány korántsem olyan határtalan, mint azt a benne hívő emberek gondolják, vagy szeretnék mutatni. Nem kell messzire menni, csillagokig és a világmindenség alaptörvényeiig, elég ha az embert vizsgáljuk, igencsak gyerekcipő (se) az, amit a tudomány fel tud mutatni. Érzelmek, lélek, de maga a hit is olyan kérdések, amiket lehet kutatni tudományos módszerekkel is, de nem elvitatható a létjoga más megközelítéseknek sem.
A tudományban nem KELL hinni, hanem mást nem tehetsz, mint hiszel benne, és itt most nem épp a mikrohullámú sütőre gondolok, mert az részben elég jól magyarázható, ugyanakkor ha már felhoztad, egyelőre a mikrohullám használata mondjuk körülbelül olyan szinten van, mint az ókorban a koponya lékelés - valami van, valami történik, de annak következményeit még a tudomány se mérte fel, és még akkor a különféle lobbisták tudományra gyakorolt hatásairól nem is beszélek.
Hogy számosságában sok dolog van-e, amit nem tud a tudomány megmagyarázni, én nem tudom megszámolni, az azonban elég egyértelmű, és sokszor felhozott példa, hogy ha mondjuk az orvoslás olyan ütemben fejlődött volna, ahogy a mikroelektronika, már nem lenne probléma a rák, a vírusok vagy az aids, értené a tudós ember a lélek mibenlétét és igen jól tudná befolyásolni mondjuk a genetikus problémákat. Sajnos nem tudja, nem érti és nem tud magyarázatot adni rá. Mindamellett igaz az, hogy igen sok kérdés van, amire kár lenne más magyarázatot keresni, mint a tudományos megközelítést, mert az valószínű valóban jó és valid megfejtést ad.
Még egy fontos dolog van, és ez az alkotói attitűd. Az alkotás folyamata elég kevéssé modellezhető tudományos módszerekkel, a baromi fejlett elektronika se volt képes még csak egy 2 éves gyerek szintjén mozgó "robotot" sem kifejleszteni, nemhogy az alkotásban megvetni a lábát. Hogy egy alkotó mit használ, milyen asszociációkat, hogy azokhoz milyen spekulatív úton jut el, a tudomány felől bár megközelíthető, de akkor mint a madár, kislisszan a kezei közül a szemlélőnek, és a semmi marad a kezében. Az alkotás nem racionális és nem tudományosan boncolható folyamat, és még egy jó ideig ez így is marad, én nem tudok róla, hogy a mesterséges intelligencia kutatásai olyan rohamosan haladnának, hogy az a veszély fenyegetné a művészeket, hogy robotok fognak képeket festeni, mert ehhez az emóciók világába kéne belépőjegy, olyat meg nem osztottak még nekik.
A tudomány közelítése egy közelítés. Hogy a lehető legjobb-e, ez egy emocionális kijelentés, nincs revelatív ereje, mert egyszerűen nem értelmezhető. Ez egy módszer. Egyik. Mindamellett ki se zárható, hogy az egyetlen és az egyedül üdvözítő lenne. Ad egy képet a valóság számára értelmezhető és értékelhető részéről. Ennyi jelenthető ki biztosan.
Dénes területére nem akarnék nagy kitérőt tenni, de azt kell mondjam, hogy egy pszichológus tudós hiába tudja, tanulta, hogy a depressziónak mi az ismérve, hogy mi a lefolyása, és mi a kezelési módja, mégis amikor ő maga kerül bele, vagy ő maga szembesül más pszichológusként számára is egyértelmű problémával, mivel benne van, nem biztos, hogy ő maga belülről meg tudja fogni a folyamatot és kontrollálni tudja. A tudománnyal is ez a helyzet, hogy ha a rendszer belülről bizonyítja a maga állítását, akkor ez az állítás ebben az inerciarendszerben fog valós lenni, valós értékeket felvenni, más rendszerben nem, vagy csak közelítőeket. Ki lehet jelenteni, hogy a tudomány "méterrúdja" a pontos, de ezt csak a tudomány mérési rendszeréből szemlélve lehet kijelenteni. Kívülről meg nem bizonyítható, vagyis a rendszer zárt. Zárt rendszert önmagával magyarázni és igazolni a működését szerintem nem nélkülöz hibázási lehetőségeket. Azért az elvi szinten érdekes kérdés, hogy mit tenne a tudomány, ha a rendszer megismerése közben egyszercsak arra jutna, hogy jé, mégiscsak van isten. Mi lenne, ha a tudomány kutatásai egyszercsak igazolnák a tudomány rendszerének hibáját? elvi kérdés, csak filozófiailag érdekes.

20
Értékelem!

A tudomány az egy módszer a világ megismerésére, a jelenségek megmagyarázására. Kézzelfogható eredményeket hoz. A tudományban nem kell hinni, mert az állításait lehet ellenőrizni. A hit nem melegít fel egy pohár vizet, ellenben a mikrohullámú sütő igen. A legtöbb embernek fogalma sincsa arról, hogy miről beszél, amikor a tudomány határairól, a megmagyarázhatatlan jelenségekről és hasonlókról beszél. Arról, hogy a rossz tudósok minden eszközzel elnyomják a 120%-os hatékonyságot ígérő feltalálókat és világmegváltókat, miközben nem tudnak megmagyarázni rettentő sok jelenséget. Egyszerűen nem igaz az az állítás, hogy olyan sok dolog volna, amit 100 éve nem tudtak megmagyarázni és most sem tudnak. Egyre kevesebb az ilyen. Az embereknek fogalmuk sincs arról, mit jelent a tudományos módszer, de bátran nyilatkoznak a tudomány határairól.
A tudománynak egyébként pont erőssége az, hogy nem törekszik cáfolhatatlanságra, hogy elismerten közelítésekkel dolgozik, de a lehető legjobb közelítéssel, amire az emberiség jelenleg képes. Ad valamilyen képet a valóságról, míg a hit semmilyen képet nem ad róla, mert más síkon mozog. És a hívőket kiszolgáltatottabb helyzetben tartja, mert nagyobb eséllyel találják meg őket az olyan undorító gazemberek, mint akit Márk linkelt be (nagy köszönet érte).

19
Értékelem!

Márk, most mit vársz, mit mondjak? Thomas Mann oly jól írt erről. Akarjak okosabb lenni nála?

22
Értékelem!

Megjegyzendő: nem akarlak eltériíteni a tudományba vetett hitedtől, az is csak egy hit a sok közül. :) elhiszed, mert biztonságot ad.

Mindamellett a tudományos megközelítés, ha szabad példával illusztrálni, olyan, mint a legóból építkező gyerek. Adva van egy készlet, amivel játszik. Modellezi a valóságot, több-kevesebb sikerrel. Vagy mintha négyszögekből razolna kört. Ahol nem körvonal, ott betesz még egy legóelemet, és közelít hozzá.

A szó szoros értelmében nem vagyok istenhívő. De ebből az aspektusomból nem utasíthatom el azt, aki az, ahogy azt sem, aki tudományhívő. A világról sokféle kép alkotható. Ott érzem a Vágó-félék félelmét, vagy biztonságkeresését, hogy a boncolás, amit végeznek, mindig erős közelítés csak, és amire nem ráhúzható, ott keresnek valami majdnem olyat. Ami aztán megnyugtatja őket, hogy íme, a tudomány mindenek felett áll és győzött. De az állításaik közmegegyezésként elfogadhatóak, ha a köz megegyezik róla. Hogy az ő képük a valósággal milyen viszonyban van, az csak akkor lehetne tudható, ha a valóság már ismert lenne. De nem az. No, ezért csak egy hit a sok közül. :)

23
Értékelem!

Kivéve ez: http://www.youtube.com/watch?v=gZUoJGXmV...
(ajánlom figyelmedbe a taslit, amit a néni nagy örömmel fogad:D Ez végülis ugyanaz, mint az energizálás, csak nagyszabású)

24
Értékelem!
20
Értékelem!

:) láthatod fordítva, csak a te halmazod a kisebb. Ha azt vesszük, hogy a világ a tudománytól függetlenül is létező valami, mondjuk úgy, konstans, akkor ugye a tudomány csak egy megközelítés, ha csak az elmúlt 100 évet veszed alapul, igen sok olyan dolog van, amire 100 éve, vagy akár 20 se tudtak magyarázattal szolgálni - kvázi ha az akkori tudomány állását vennénk alapul, akkor azon állás szerint ezotéria, szélhám és félelem. :) Aztán faragtak rá magyarázatot.

Mellesleg: szerinted minden megmagyarázható a tudomány eszközeivel? (definiálandó: tudomány)

19
Értékelem!

Hát, énnekem meg az ezoterikus magyarázat nem mond semmit, nekem az az elutasítás. Elutasítja, hogy minden megmagyarázható, elutasítja, hogy mindenre van érthető és bizonyítható magyarázat. Ezzel szemben a tudomány megmagyaráz és bizonyít. Én pont fordítva látom. Éppen a misztikum az, ami félelmekből és irracionalitásból táplálkozik.

20
Értékelem!

Aureliano: nincs olyan, hogy mai világ. Mindegy, minek nevezzük, ezoterikusnak, misztikusnak, éterinek, mindegy. Olyan sincs, hogy túl sok. Olyan lehet, hogy az idő kevés. 3-4 perc az 3-4 perc és az egységnyi időre jutó ingernek van optimális szintje. A szkeptikus elutasítás mindenkinek lehetősége, joga, de a kérdés az, hogy az elutasítás mentén tud-e más, jobb, helyesebb magyarázatot adni.

Vágó István híres-hírhedt alakja a szkeptikus társaságnak, vagy hogy nevezik magukat. az ő elutasításuk részben a tudomány istenébe vetett hiten alapul, részben a saaját félelmeiken. Igen egyszerűen elmondható, miért hibás a megközelítésük. Azért, mert olyan mérőeszközt akarnak használni, ami alkalmatlan a mérésre. Mindegy, nem akarom soká húzni ezt a témát, a lényeg csak annyi, hogy az elutasítás még soha nem adott az elutasított dolog helyett cserébe semmit. :) Elvesz, de nem pótol. Valahogy így.

20
Értékelem!

Dini,
figyelj picit rám. Azért, mert nem minden találat 10 pontos, a kedved ne menjen el. Igen egyszerű a magyarázat, amit talán meg is értesz, ha sikerül jól elmondanom. Remélem sikerül. Jelezz vissza.

A lényeg a következő, és ez a filmeden pontosan nyomon követhető: az emberi agy amikor képeket lát, két síkon mozog. Az egyik sík a konkrét forma - barbi, robot, játék, legó, könyv, festmény, leonardo. A másik sík az ösztön síkja, itt igen egyszerű jelképek működnek csak. Ez a sík itt a mozgás, a testkommunikáció (még ha játékfigurák is az előadóid), itt már átvitt képi értelmezés van. Barbi felé mozgó robot, kontaktus, barbi terhes, széttett láb, szülés, barbi karjában kisrobot. Eddig működik is. Az a sík, amit te még beleszőttél, az a Leonardo sík, ami azért nem tudott átjönni, mert egy olyan értelmezési síkon mozog, ami a kettő előzőben nem szerepel. A kép rásegít, hisz anya karján gyerekkel, tehát ez még megvan. De az, amit nem látunk, vagy nem látunk jól, hogy Leonardo kapcsolata a gépekkel, az eszményi emberi, és a gép kapcsolat Leonardon átszűrve, szóval ehhez kellene az, hogy a néző kiszakadjon a vizuális értelmezés rabságából és elkezdje előhúzni mindazt, amit tud. TUD. Leonardoról. Ha tud.

Itt van az a kérdés, ami mindig kérdés marad: mi az a szint, ami vizuálisan megfogalmazva megmarad és nem válik a befogadó képzettségének, előképének fogságává, kiszolgáltatottjává.

Parasztosan: ha a néző nem tudja ezeket a képeket is bekapcsolni, mert képileg nincs benne, akkor ott te olyan utalást akarsz bekapcsolni, ami túlmutat a képi megfogalmazás lehetőségein. Ez fotóban a verbálfotó. De ennek képileg kell megfogalmazva lennie. Viszont lehet, hogy ez nem megfogalmazható. ráadásul a film végén írod a sarus kérdésed, ami egy izgalmas kérdés, de teljesen más irányba visz el, viszont az az irány csak fel van villantva, de hogy kapcsolódik a többihez?

A lényeg a következő. Képekkel úgy "programozod" a nézőt, mint egy igen primitív gépet. Igen nem, fekete, fehér, jobbra, balra. Ilyen alap szinten. Vagyis a második értelmezési szint az ilyen primitíven egyszerű. Vannak közös kódolt jelképeink, ami kultúra függő. A kereszt ebben a kultúrkörben ugyanazt jelenti. A fekete a gyász. A vörös az erosz. A kék a hit. A sárga az értelem. Ezek ilyen kódok. A kör gömbölyű, a négyzet szögletes. A fehér, kék hideg, a sárga, narancs meleg. Bal oldal a múlt, jobb a jövő. Ezek mint a legóelemek, ezekből építkezhetünk. Tehát van egy elsődleges szint, ami a konkrét üzenet, és a másodlagos, ami a háttérinfó, ami színesíti, mélyiti az előzőt. Ha egy irányba mutat a két szint, akkor erősítés van, akkor nyugalom, ha ellentmond, akkor feszültség.

Tudom, lehet, hogy primitív, amit mondok. Ettől még a dolog javarészt így működik. Ha valami nem működik, akkor az annak köszönhető, hogy vagy nem lett elég erősen mondva, vagyis nincs benne az első szintben, vagy nem lett elég egyszerűen sugallva, vagyis nincs benne a második szintben, vagy nincs benne a közös kollektív tudattalanunkban, nincs benne abban a jungi jelképrendszer felismerésben, ami úgy hív elő értelmezést, hogy használja ezt a közösségi dolgot.

Nincs baj. Egyszerűen arról van szó, hogy míg a barbi-robot-szerelem-szülés-gyerek vonal érthető, egyszerű eszközökkel lett felrajzolva, addig a leonardo vonal feltételezte a néző plusz tudását. Nem jelenti, hogy a nézőnek ez nincs meg, hanem azt jelenti, hogy a többi sugallat, a többi képi elem elnyomta ezt a vonalat.

És még valamit. VAn egy rendező, úgy hívják, hogy Greenaway. A filmjeihez a weben használati utasítások vannak. A számokba fojtva például egy ilyen alkotás, 27x megnézheted, mindig lesz egy réteg, amit még nem fejtettél meg. Nem mondom, hogy te vagy az utódja, mert még a kidolgozásban erősítened kell. Meg a türelemben. De a helyzet hasonló: valószínű, ha sok Dénes filmet láthatunk még, akkor lesz hozzád egy kulcsunk. Úgyhogy dolgozz.

21
Értékelem!

Dénes!
Szerintem ez az ezoterikus, misztikus megközelítés tévútra visz, a mai világban már nem alkalmas művészetnek sem, nemhogy világmagyarázatnak. Az ehhez kapcsololódó szimbólumok és kódok megfejtése vagy értelmezése már távol áll a mai embertől, és inkább tudatos becsapás, vagy tudatlan (ön)manipuláció érzetét kelti (lehet, hogy csak bennem). Ez párosul azzal, hogy egyszerre túl sok és zömmel csak általad helyesen értelmezhető képet próbálsz átadni (ami egyébként tőlem sem áll távol, könyű így hibázni). Ugyanakkor amit a táborban csináltál, az nagyon jól sikerült szerintem, mert egyszerűbb, és ezért mélyebben megérint, és mert talán nem hamis világmagyarázatként, hanem szépségre törekvő műalkotásként értelmezhető.

20
Értékelem!

Akár Asimov témája is lehetne.:) Egyetértek a Mártával.;)

21
Értékelem!

Dénes, jókat csinálsz, ne menjen el a kedved!

18
Értékelem!

Jav. én kezdtem számítógépprogramozással
Összefoglalás: Számomra a az emberi sacrális a sacrális viszont abszolút konkrét és pragmatikus és Leonardo életműve és egyes művei is ezt jelentik nekem ezé L.

20
Értékelem!

Elfogadom hogy túlkódoltam valamit mivel a reakciók többsége szintén erről szól és mivel bár elvehetném a történés alól az alapot de nem akarom leírom miért is a Leonardo hátha kapok ötletet....bár valszeg ide már senki nem tér vissza de azé pusztába kiáltok: 1.Nő-férfi- egyesülés-vita egymásratalálás 2. Barbie-robot 3. Leonardo emberábrázolás-mechanikai géptanulmányok mely kettőt Leonardo életműve integrálja
Szóval azt gondoltam hogy Leonardo kapcsán közkeletű hogy emberábrázol és foglalkoztatja az ideális és az emberi test misztikája és egyidejűleg gépeket talál fel. A filmben A Robot és Barbie -férfi és nő-egymásratalálásából születik valami, Barbie Leonardo képe segítségével tanul anya lenni és Leonardo mechanikai tanulmányai segítségével érti meg Robot "működését"...eza megértés átformálja őt bévül-Mona Lisa....
Azért barátom meg engem régótta foglalkoztat a teremtett és az alkotott (emberi) dolgok viszonya és esetleges harmóniája és Leonardo életműve egyfajta bizonyíték számomra hogy ezek lehetnek egymást KÖLCSÖNÖSEN inspiráló dolgok.....eredetileg számítógépprogramozás írányába mozdult...most embereket "programozok"....lLeonardo festményein azonban én szlelni vélek egy sajátos megközelítést....lásd levélben pl amit talán én néha a gépi világ pragmatikus belöveléseinek tartok
Hát szóval ezé Leonardo és ezé nem Boticelli és azé a könyvborító mer nagyrészt számomra és sokunk számára is talán még zárt ennek az életműnek a fonala meg mert meg akartam jeleníteni ahogy Leonardo odátról figyeli az én botladozásaimat amolyan holt de élő vezetőként uff....hát nemtom érthetőbb lett e persze én értem ha ezt a film nem árulja el akkor baj van és én tényleg szomorum vagyok mert valami baj van velem mert azt hittem egy tök nyílvánvaló és pergő és poénos filmet csináltam valamiből ami nekem fontos......szóval asszem most egy kicsit leülök és elgondolom hogy kell e nekem a gondolataimat képre írnom ha ezzel csak falakat húzok magam köré mégegyszer uff

18
Értékelem!

Jo van Dini, ugyi vagy :) Nekem is a lego a kedvencem, na meg a gyermekprinteles. Mekkora joooo otlet.

20
Értékelem!

Gábor :)....a hiba valszeg már elsőre sem a te készülékedben vót:)....szándékom szerint értelmezhetőség szempontjából ez egy olyasmi etüdke lenne mint Besson Ötödik elem c. alkotása....úgy tűnik nekem itt a "kommersz"t nem sikerült eléggé hozni

23
Értékelem!

Tegnap nagyon szét lehettem esve, mert lényegében semmit nem értettem - csak dünnyögtem magamban, vajon miért ragasztott Dénes LEGO kockát egy Barbie-ra. Most újranéztem és összeállt a kép, sorra potyogtak le a tantuszok. A fura az, hogy tulajdonképpen már akkor is szórakoztatott, mikor elképzelésem se volt, mi ez :)

20
Értékelem!

Na de akkor szerelmi, nem? Meg hát nekem tetszik is, sajnos. :)

21
Értékelem!

Hát én meg asztem végre sikerült valamit egyszerűen talán poénosan elmondani még akkor is ha ez is olyan réteges cucc....úgy látszik valahol eszvtettem a fonalat:))
de nekem bőven elég lenne ha szórakoztatna meg egyébbként se olyan bonyolult...na
Gyula jó lenne álvány bizony
Ági,Viktor, Zsolt, Péter:)....egyedül kelett felvenni gyorsan úgyhogy akasztás nélkül nem ment... igyekeztem úgy vágni hogy ne legyen túl feltűnő...dehát gondoltam miért ne lehetne ez amolyan fojtogató szerelem....úgyis hapyendes a sztori

20
Értékelem!

Akasztott barbi szakasztott násztánca robotobikkal...éljen! Tetszik.

19
Értékelem!

Nekem ez egy szerelmi történet, Barbi és Robotrobi nászából kis robot születik. Leonardo és a robotika. :)

20
Értékelem!

... Azért volt fontos a saruk kidolgozása, mert félre akartam vezetni a későbbi szemlélődő társaságot. Kíváncsi voltam észre veszik-e, hogy az az asztal amin esznek rossz helyre van téve, egyáltalán nem abba a szobába, és egyáltalán... nem az az asztal...(-jól figyelj!)

Tetszik ez a cyber-kulturális-játszótér, Dénes.

20
Értékelem!

Kedves Barátom Dini, boldog lehetsz értelek. A Barbie-nak komoly esélyei vannak a "felértékelődéshez", nemesítésed jó irány. Üdvözöl: Ági

15
Értékelem!

Nekem is remeg a kezem, ezért használok állványt, vagy támasztom meg a kamerát. Ettől függetlenül nem értem, de jó lett. :)

20
Értékelem!

Kössz Márti, már kezdtem megijedni...úgy tűnik nem ok nélkül:)...azé még nem mesélek hátha...:)

20
Értékelem!

Ez nagyon érdekes valahogy. Még nem értem az egészet, de a vége elég vicces ahhoz, feledtesse a nemértéseket. Tetszik:)

Új hozzászólás