A barátaimmal a barátságról.
Mártikám, itt nincs mese, ez három disznó, ez egy szép ritmus. Érezzük benne a korai Vera Hitilova filmes szemléletét, és jó, hogy ennyi darab pulcsid van, ami mind a tied valószínűleg. Házi feladat, megnézni az Egy faun megkésett délutánja, vagy a Játék az almáért című filmet. (szőke)
értékelés:
Tamás, nem kell. A pulcsi az enyém. (Hogy cifrább legyen, elmesélem, hogy eredetileg a fateromé volt, ennek vagy 15 éve, de nekem megtetszett akkoriban és elkértem tőle. Azóta is az egyik kedvencem.)
Itt most arról van szó, hogy egyformából vagyunk különbözőek. Mert biztosan te is tudod, hogy hogyan készül ez a hajtogatós papírfüzér erdetileg.
Köszi Márk!:)
Köszönöm András a disznókat, ez most valahogy jól esett! A filmeket igyekszem megnézni.
Kedves Dénes, tetszett amit írtál, még az a freudlineáranalitikus megjegyzés is, köszönöm!
Ági, köszönöm a megfejtést, és cserébe elárulom, hogy valóban, a legtöbb fiúbarátom szemüveget visel, de azért ez nem feltétel:)
nekem azé hiányoznak a kezek :) persze egy "bábostól" ez nem meglepő....kicsit olyan kínaiagyagkatonássá vált bennem....először...de Ági segített....így viszont igazán tetszik hogy a lineárist átugratva (és kigúnyolva? ;)) akörben teljessé válhatsz...(persze egy csúnya freudlineáranalitikus aszt mondaná hogy szétszakít a nemiség és ezt homogenizálással súlytalanítod..brrrr) de ha körbezárom és megforgatom akkor egész viccesen fognak a fejek ugrálni ugyanazon a testen...na itt mán elveszek magamban meg woodstockban
Barátaimnak szeretettel című műsoromhoz ezt a képet választottam illusztrációnak.