Korábban mondtuk, hogy Bara nagyon jó modellt talált magának és a kettejük kapcsolatának sokszínűségét mutatja meg nekünk a többféle értelmezéssel, egyszerű kompozíciós eszközökkel tud különféle érzelmi állapotokat megmutatni, és ez fontos. Ennél a képnél nagyon jók a gesztusok, felszabadult a két szereplő, érzelmileg ez szintén erős és fontos üzenet, hiszen a barátságban a felszabadultság érzete egy alap dolog. A másik ilyen az érintés, hiszen nagyon fontos, hogy meg tudjuk érinteni egymást, hogy be tudjunk engedni valakit a személyes terünkbe, elfogadjuk az érintését, viszonozni tudjuk azt. Talán épp ez az, ami továbbvihető lett volna, hogy ne csak egy irányba mutasson ez a kapocs, ez nem jelenti azt, hogy teljes kopírozással kell ismételni a mozdulatot, de a kezeknek fontos szerepe van, ha már megjelenik a képen, ezt jó végigvinni. Annyi észrevételem volna még, hogy ha a simléderes sapka picit feljebb tolódik, akkor egyrészt közelebb kerülhet a két fej, és akkor nincs köztük ekkora holt tér, másrészt akkor a gyermek fején sem bukik be a fény. Azt szeretném azonban mondani Barának, hogy a saját utunkon fontos lehet a sokszínűség, tehát a lecke nem csak ebben a síkban oldható meg, vagyis azért az jó lenne, ha más helyzetekkel is próbálkozna, más modellel, vagy modell nélkül. (hegyi)
értékelés: