Alföldi gyerek lévén, engem különösen vonzanak az ilyen dombos tájak. Elvileg fotózni mentem Borsodnádasra, gyakorlatilag vadászat lett belőle. Ez a kép az ott készült kevés képek közül az egyik. Itt épp rövidebb utat kerestünk a hegyen át. Találtunk :)
Zoli, az az igazság, hogy nyilván vannak az oldalnak korlátai, például ezekben az esetekben. De a dolognak ez csak egy része. Mert akármilyen részletgazdag is egy kép és ettől nyilván persze az egész atmoszféra is érvényesebb, de ettől a kép még színpad marad. Valami kell, amit az ember úgymond hazavisz róla. Azaz valami élmény, ami egyedivé teszi, ami csak neked, csak általad létezik, és ami miatt ez az egész megismételhetetlenül a tiéd lesz. Nem tudom, hogy így most jobban magyaráztam-e.
Zsolt, ezt a részét értettem. Nincs meg benne az a plussz. Hiányzik róla valami. Tiszta sor. Én csak a képformátumra vonatkozólag írtam azokat a dolgokat.