Campanile di Venezia

Üdvözlünk a suliban, örülünk, hogy vetted a bátorságot és küldél leckét, ami ráadásul egy jó megoldás is, hisz ezzel a képkivágással, ami nem egy szokványos képkivágás, mondhatnánk panoráma kivágásnak is, ezzel egy olyan kontextust, jelentésrendszert hozott be az alkotásba István, amiben nem csak őt magát, hanem a helyet is nagyon könnyed vonalakkal érzékeltetni velünk, a térkövekből mint reális formákból, és a köveken lévő vízben tükröződő épületből ott vagyunk Velencében és látjuk a teret, érzékeljük a nyüzsgést ebben a szűk kivágatban, ami még egy fontos dolog, hogy a két forma, tehát az épület és az emberi test irányultsága szembe mutató forma és ezzel dinamizálja is a teret, mintha meggörbülne a tér is, nagyon érdekes játék ez. Várjuk a továbbiakat. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

Vízben tükröződik. (ami már ott a tenger hiszen elöntötte a teret:) szal. nem utólag lett odarakva a torony.

De az oda van festve a kőre? Vagy?

tudom semmi köze hozzá, de ezt jutott az eszembe:
Villon: Négysoros vers
Francia vagyok Párizs városából,
mely lábam alatt a piszkos mélybe vész,
s most méterhosszan lógok egy nyárfaágról.
s a nyakamon érzem, hogy a seggem mily nehéz.
(Faludy Gy)

a kép meg tetszik

He.szerintem egy ijen csókának,örül az egész kollektíva,meg a vezérkar is.ja meg f.sz.t.z. miheztartás.

Hát igen, ideje volt. De biztos azért örülsz ennyire mert mikor készült a fotó akkor ott álltál mellettem:)

NA VÉÉÉGRE!!!
csak öszejött, hogy végre leadjál egy leckét. he-he
csekk összejött he-he

Új hozzászólás