Az árnyjáték nagymestere Bara, nagyon ügyesen játszik ezzel ennél a képnél is. Nagyon jó a kis modell, ahogy incselkedik a kamerával tartó főszereplővel, a kettejük játéka nagyon érdekes. Az üzenetnek az a jellegzetessége is megvan, hogy a családot, mint egy kis töredék ábrázolja. Ketten vagyunk, és ketten támaszkodunk egymásra. Ezt én egy jó ötletnek tartom. Most nekem tömegben hiányzik a kép bal oldaláról valami, ott mintha szűk lenne a vágás, pontosan azért, mert a horizont is dől, az árnyékfigura is valamennyit fordul, a kis modellünk is behajol a képbe, odabújik az árnyékhoz. Minden jobb oldal felé billenti ezt a mérleget, és nincsen a bal oldalon elég tér ahhoz, hogy ez vissza tudjon billenni, és egyensúlyba tudjon kerülni, ettől elkezd pörögni ez az egész forma. (hegyi)
értékelés: