Szeretem, hogy több irányból is értelmezhető, nem szeretném elvinni ezt a folyamatot címmel vagy leírással.
Aha. Hát, ha lenne a vásári forgatagból és értelmezhető lenne a z ő egyedülléte, értelme lenne, így körbevágva nem maradt sztori.
Szeretem, hogy több irányból is értelmezhető, nem szeretném elvinni ezt a folyamatot címmel vagy leírással.
Megint egy szorgalmi... ami a leírást, címet illeti, majd ha falon lesz a kép, ha ott lesz, az lehet egy valid döntés, hogy nem segítesz, de itt a Téren jobb, ha kapunk kapaszkodókat, hogy mit szerettél volna, mit láttál benne, miért így. Én most azt látom, hogy önállóan maga a fickó a kajával nem érdekes, nem jelentős, nem tud megérinteni, nem értem a miértet. Viszont a foltok meg túl erősek és igazából így sem magyarázzák a képet, miért kapta ezt az effektet, miért van ez a réteg, álomszerű is lehetne, de ki álmodik és mit? Nem nagyon tudom értelmezni képileg. Nyilván, ott voltál, neked többet mond, mert tudod mi volt előtte és mi történt utána, hol, kivel. De mi nem. (hegyi)
Aha. Hát, ha lenne a vásári forgatagból és értelmezhető lenne a z ő egyedülléte, értelme lenne, így körbevágva nem maradt sztori.
Köszönöm az elemzést, kritikát.
Megértem, elfogadom.
Feladatmegoldásokhoz töltögetek mostantól.
Kapaszkodók/infók pótlása:
Belváros, karácsonyi vásár, csipős hideg, főleg kissebb csoportokban mozogtak az emberek-túlnyomórészt karácsonyi áhitatban-.
A fickó egyedül vacsorázott, a mozgalmas vásárban ez volt a legüresebb terület.
Képileg: az embert szándékosan a kép sarkába helyeztem. Az eldobható evőeszközök, tányér és az üres asztalnál is az asztal sarkához ülés szúrt szemet főleg. Elég magányosnak, szomorúnak hatott a pillanat ilyen formában, helyzetben.
Sok ledsor futott a vásár fölött, onnan lettek a fénypöttyök. Azért húztam erősre a fényüket, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak. Az ember önmagában nem volt túl érdekes.
Amik nagyjából bevillantak miközben készült:
-erős asszociációval/álmodozással-:
-a havány fénypötty és a fickó/szituáció kapcsolata a többi fénypöttyel és a környezettel együttesen nézve.
-az égősor mint egy ember életénk egymás utáni pillanatai, a halvány égő pillanat éppen megjelenik a háttérben.
-az asztal mint egy húros hangszer amin a karikák az eljátszott hangok.
Nagyjaból ilyesmiket szerettem volna átadni.
Aztán lehet, hogy túlgondoltam/túlálmodtam a dolgot, egyik pótcselekvésem. Dolgozok rajta.
Értem, vettem, köszönöm szépen.