Család

Ez egy nagyon erős üzenet. Néhány képpel ezelőtt valaki már küldött egy ilyen tengerpartos élményt, és Munkácsi Márton képét tudnám mondani, ami szintén egy kapcsolódási kép lehet. Ami ebben izgalmas, nem csak a fényviszony, és nem csak az, hogy tényleg, mint egy fal, magasodik ide ez a hullám, és mint egy nagy cunami, próbál ide ránk borulni, hanem az, hogy itt három szereplő van a képen, és a három szereplőnek van egymáshoz való viszonya, és ez a viszonyrendszer nagyon jól érzékelhető. Van két felnőttünk, és van egy gyerek. A két felnőtt áll a kép bal oldalán, a múltban, és a gyerek a kép közepéből már kibillentve, és mutat is a jövő felé. Nagyon izgalmas ez az üzenet, nagyon jó, hogy jelképszerűen belekerül ebbe a képbe. Ez a jelkép az, ami az emberben felkelti a kíváncsiságot is, és egy kicsit a szorongást is, és egyből átérzi azt a helyzetet, amit az a két felnőtt érezhet. Persze, lehet, hogy ez egy vidám szituáció volt, és volt a még egy negyedik szereplő is, aki mondjuk, a kisfiú felé mutat, de mégis azt gondolom, hogy amit most kaptunk, ebben a kivágatban, ebben a komponálásban, ez a történet nekem az útrabocsátásról beszél, arról, ahogy az ember a gyereket elengedi az első lépéseinél a nagybetűs életbe. Ott állunk a parton, figyelünk rád, de neked kell megküzdened az elemekkel, abba a folyóba, abba a tengerbe neked kell belegyalogolnod, nem segíthetünk tovább, nem adunk mankókat a hónod alá, hanem neked kell megtanulnod járni. Nekem ez van ebben az üzenetben. Kompozícióban talán a kép fölső részéből, az ég részből én valamennyit levettem volna, talán egy ujjnyit, és akkor még fókuszáltabb lenne ez az egész, de tökéletes leckemegoldás, köszönöm szépen. (hegyi)

Hozzászólások

62
Értékelem!

Köszi Ádám, hogy segítesz értelmezni azt, ami számomra - nyilván az eltérő családi háttér miatt - a család leckében értelmezhetetlen volt.

80
Értékelem!

Érdekes, hogy megéritnett titeket ez a kép. Aranyosak vagytok, hogy ennyit írtatok róla! Nagyon fontos nekem, hogy részletesen leírjátok az érzéseiteket.
Igen, csak fiúk/férfiak vannak a képen.

77
Értékelem!

Mindenképpen benne van a gesztusokban is az, hogy "elengedtük a gyereket".

81
Értékelem!

Ahogy egyre többször visszanézek egyre jobban szívenüt, sőt már belelátom a saját történetemet, minden stimmel, és így tökéletesen megy a családhoz, én szívem szerint vagy 30 csillagot adnék rá, görcsberántja a gyomrom és megijeszt.

Ott van apuka, ott van nagypapa, és ott van a gyerek. Apuka, nagypapa távol állnak a gyerektől és távol állnak a tengertől ami tényleg csalóka kicsit optikailag, mert az egész mintha nem vízszintes lenne hanem függőlegesen tornyosul, a család 3 generációs férfitagjai elé, ez a tenger a fényeivel számomra maga az élet, minden megpróbáltatásával, maga az ismeretlen a bizonytalan. Apu és nagyapu nem tették meg ezt a lépést hiszen ők is szemben állnak a tengerrel, és távol a gyerektől, mint egy külön halmazt alkotva, mert mind a ketten elkövették ugyanazokat a hibákat a maguk kis klubját alkotva ezzel, magára hagyva a gyereket akinek magának kell szembenéznie az ismeretlennel egyedül, meghozni saját maga döntéseit, miközben apu és nagyapu semmit nem tettek, és nem is fognak tenni azért hogy ez a gyerek megtegye ezeket a lépéseket. Szóval ott áll a gyerek, egyedül, szemben vele az élet megpróbáltatásai, kiismerhetetlensége, szeszélyei, kételyei és vele együtt minden szépsége. És itt jön a lényeg, ahogy a gyerek a tenger felé mutat, az olyan mintha próbálna belenyúlni a vízfalba, a nagy lépés elötti pillanatot látom, amikor már ott van a keze, de még nem nyúlt bele, és a feszültség egyre gyülemlik a fiú lelkében hogy most megtegye vagy ne tegye, eszméletlenül hatásos.

Én ezt a képet nagyon köszönöm.

59
Értékelem!

Én is két férfit látok, de ettől még lehet család.

57
Értékelem!

Baloldalt nem két férfi van? Javíts ki, ha tévedek!

80
Értékelem!

Nagyon sokáig gondolkodtam azon hogy hogy kötődhet ez a családhoz, aztán találtam egy megoldást, és megijedtem.

71
Értékelem!

Furcsa, vészjósló, sejtelmes, mindentudó. Ezek a szavak jutnak eszembe, főleg, ha a jobb oldali alakra nézek.

67
Értékelem!

A pár is jobbra néz, de több dolog sugallja az eltávolodást, mint a kapcsolatot köztük és a "gyerek" között.

OFF: megint jól látható kedvenc érzékcsalódásom, a domboldalnak látszó vízszintes víz. :-)

95
Értékelem!

Elemzés előtt: fontos nekem az, hogy a gyerek mutat jobbra.

66
Értékelem!

Persze, hogy nem, de rozsdás bökőt azért nem adok!

63
Értékelem!

A jobb oldali alak annyira feloldódik a fényben, mintha éppen most lépne át egy másik dimenzióba. A bal oldali két figura jóval határozottabb kontúrú, határozottan el is különülnek, ez nekem ellentétet sugall, kb. így: "ezen a nyáron vesztettük el őt örökre". Vera, ide a rozsdás bökőt, hogy ez neked nem volt szándékod. :-)

Új hozzászólás