Csillapithatatlan vágy

Én ezt nagyon nagyon szeretem, ezt a képet, és nagyon rendben lévő kép. Éppen csak nüanszokat mondanék, hogy világítástechnikában amíg a csokoládé felülete jól van világítva, és a modell sincs rosszul világítva – de a csoki eleje is és a modell neki bal oldali arcfele annyira sok fényt kapott, hogy ki van égve. A kivágás is jó, a kompozíció is, csak ha kicsit betakarja ezt a kiégett dolgot, akkor máris sokkal jobban beszélnek a szemek és izgalmasabb lesz a csokoládé is. Tehát egy picit sok ez a fény, ami főfényként itt beáramlik, ezt valamilyen takarással lehetett volna csökkenteni. Ettől még én megadnám a három disznót akkor, ha a Mariann akár ezzel a csokival, beállítással próbálkozik még a fénybeállításokkal. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

A csoki című műsoromhoz, melynek ma 21.00 órai premierjére ezennel tisztelettel meghívlak, ezt a fotódat választottam ajánlóképnek, köszönettel.

Nekem éppen azért tetszik, mert még érintetlen, egész. Így megmarad a vágy, ami talán elveszne, ha már beleharapott, hiszen akkor már kétséget kizáróan az övé.

Amúgy régi rajzfilmekre emlékeztet a mozdulat, amivel felemelkedik az alany.

Én is gyógyíthatatlan chockoholista vagyok, átérzem a képet. Ez a bontatlan tábla viszont kicsit idegenül hat, kifejezőbb lenne, ha leharaptál volna belőle egy harapásnyit. Akkor az egyensúly is jobb lenne, így nekem alul kicsit sok (bár a sok csokoládé definíció szerint oximoron).

Új hozzászólás