CTU

CTU

A kép címe kis játékot is rejt magában: olvashatjuk See to you-nak is és lehet az is, ami az eredeti szándék volt: Changing the unchangable: Megváltoztatni a megváltoztathatatlant. Majd eldöntitek kinek mi felel meg jobban. Ez mára ti dolgotok; az enyém az volt, hogy elkészítsem ezt a képet. Specifikiációk: Canon 550D váz + 18-135 EFS f3,5-5,6 IS záridő: 1/20 rekesz f5

Kedves Feri, köszöntünk a Látszótéren! A kép címével nem nagyon tudok mit kezdeni, látok a leiratban megoldásokat, ami nekem kínaiul is lehetne, ezért a címmel nem is kezdek semmit. Ami a képen látható, az viszont egy jó ritmus. Hozzátenném azt, hogy mindig a legvilágosabb rész, amit megfigyelünk, így ezt továbbgondolásra bocsátom, hogy vajon valóban az a rész a legfontosabb, amelyik most a legvilágosabb? Az tud a legtöbbet mesélni rólad? Érdemes ilyenkor a fényforrással kísérletezni, mozgatni, ha lehet, hogy mi az, ami üzenetként megjelenik. Mert ha megfigyeled, az objektív kör formájába belevágtál a képhatárral, ez egy elfogadható dolog, ha a kéz a fontos. De a kéz most mit csinál? Nem oda van téve sem a fókusz, sem az élesség, és a fény központja sem. A kéz markol valamit, az látszik, de hogy pont mit csinál vele, az sötétben van. Ez lehet egy értelmezési irány, el tudom fogadni, ugyanakkor kicsit bizonytalannak érzem azt, hogy ha jól megnézem, a kép aljánál kikandikál az egyik ujjad, tehát ez egy valós helyzet, amiben valós gesztusok vezéreltek. De ez a döntésed nekem azért furcsa, mert olyan, mintha egy balettmozdulat lenne, miközben egy nagyon tárgyias megközelítést is kapunk. Én most kérnék egy ismétlést, mégpedig azért, mert valahol a kézhátnál, a szőrszálaknál éles a kép, az objektívnél nem annyira, a hüvelykujjnál nagyon furcsák a fények, nagyon kontrasztos az egész, túl van világítva a bőrfelület, miközben ami árnyékban van, az szinte bebukik, ettől az egésznek a térbelisége, a plasztikussága sem tud abban az erőben jelentkezni, mint ami ebben a képben benne lehetne. És ez a bizonytalanság a nézőre is átragad. Azt kérném, hogy gondoljuk ezt végig, hogy formailag valóban megáll-e ez a lábán. Egyrészt beszélgessünk erről, másrészt érdemes lenne ezzel foglalkozni, mert ha a saját magunk bemutatása a cél, akkor abban mindenféleképpen magunknak kell meghozni egy határozott döntést, hogy azt akarom érzékeltetni, hogy én egy háttérbe húzódó egyéniség vagyok, aki maga elé tart valamit, tehát ez az üzenet fő iránya, vagy pedig egy határozott jelenléttel bíró személyiség vagyok, aki megfogja, aki irányítja a dolgokat. Most itt valahol a kettő között vagyunk, és ezért kérném, hogy ezt gondoljuk át. (hegyi)

Hozzászólások

Szia, köszönöm! Rajta vagyok a folytatáson :)

Szia! Köszönöm a rövid értékelést, valóban ennyit akartam a képre komponálni, se többet, se kevesebbet. Az angol nyelvi környezetben, főleg a netes/chates kommunikációnál rengeteg rövidítést használnak. Az angol I'll see to it" kifejezés a nekikezdek, hozzálátok, gondom lesz rá kifejezésekkel helyettesíthető, ezt ültettem át egy személyes névmással, kicsit közvetlenebbre, mintegy "mindjárt foglalkozom veledre". Ha kevés volt a kép vizuális mondanivalója, vagy nem ez volt a feladat akkor újrakészítem, csak valami egyszerűt, és rám jellemzőt szerettem volna első bemutatkozásnak.

Pontosan! Azért az angol cím, mert ez azt is jelenti, hogy kicserélni a kicserélhetetlent és azt is, hogy megváltoztatni a megváltoztathatatlant. Az obi amit a kezemben tartok, az első obi volt amit vásároltam ,sajnos, figyelmetlenül, mert nem illeszkedik a csatlakozás az én gépemhez. Részben ez is meg van örökítve.

Szia Ferenc! Mi tagadás, a CTU-t meg nem fejtettem volna. Lehet, hogy van valamilyen kultúrköre? - de sajna nekem nem mondott semmit. A bemutatkozó önarcképtelen fotódról azt tudom egyelőre kideríteni, hogy a fotózási vonzalmadat szeretted volna nyomatékosítani. Számomra ezt üzente a kép.

Kedves Ferenc! Changing the unchangable, a nem cserélhető objektívekre gondolsz?

Üdv köztünk, Ferenc. Várom a további testrészeidet is :)

Új hozzászólás