Nem erőltetted meg magad a címmel. Elolvastam a leiratot, és el kell, hogy szomorítsalak, mert ezt a leckét el fogom fogadni, de nem azért, mert jó. Ugyanis, mint fotográfia, több sebből vérzik. Egy csomó slendriánság van benne, belógó képelemek, kis fakerítés darab, gondolom, azt majd viszed ki a telekre, meg a polc, meg a redőny sem ér le teljesen, de hát így élünk mi, és ez abszolút vállalható, ugyanakkor nem nagyon értem azt, hogy miért van ez a vallatólámpa-hatás. A keresztbe font kéz abszolút az elutasítás jele, de ettől nem vagy túl szerethető, miközben találkoztunk élőben, és egy abszolút rendben lévő fickó vagy, mégis, valamiért egy olyan képet akarsz magadról mutatni, ami nem te vagy. Nem tudom, hogy ez miből adódik. Ott van valami a válladon, elhiszem, hogy ez valamilyen harci állat, de most olyan, mintha leesett volna a nagymama sapkája a fogasról, és ez megint a megvilágításnak köszönhető. Na most, elfogadom ezt egy leckemegoldásnak, de rögtön azt mondom, hogy kérek egy ismétlést, ugyanis most meg fogom neked világítani azt, hogy miért fontos ez. Azért, mert ha magadról ilyen képet készítesz, akkor mit várjon az ember, amikor másról fogsz portrét csinálni? Ha magadat ilyen szinten alányomod valamilyen elképzelésnek úgy, hogy nem vagy tekintettel arra, hogy szerethető maradj, akkor a portréid, az alanyaid hogy lesznek szerethetőek? Ez a lecke nem csak arról szól, hogy megmutatjuk magunkat a világnak, hanem egyrészt ez egy belső utazás, és a saját magunkkal való szembenézés leckéje is, egy önfelfedezés, de ezen kívül annak is a gyakorlása, hogy hogyan fogunk dolgozni másokkal. Megértelek, egy napon születtünk, de hidd el nekem, hogy meg kell tanulnunk szeretni magunkat. Úgyhogy kérem azt az ismétlést, köszönöm. És kapcsolj rá a tempóra, vedd úgy, hogy apa letiltott a fészbúkról. (hegyi)
értékelés:    

Az a helyzet, hogy a két leckére most már megkapod a 3 csillagot, mert érzem azt, hogy határozott az elgondolásod, de azért egy dolgot hadd tegyek hozzá. Nézd meg kérlek, ezt a képet, hogy ezekkel a behajlított ujjakkal, ezzel a csonkolással mit mutat? Megvan neked minden ujjad, meg ujjperced? Vagy hiányzik a hüvelyk-, és a mutatóujjad? Lehet, hogy igen, de akkor azt tessék egyértelműen mutatni, ne hagyd a nézőt bizonytalanságban. Ha pedig nem, ha nincsenek ilyen dolgok, akkor erre oda kell figyelni, hogy igenis szükség van ezekre a dolgokra a képen. Mert most olyan, mintha nem lenne meg a hüvelyk- és a mutatóujjad teljesen. Várom a többi képed, kapcsolj kérlek rá. És talán érdemes lenne ezt a képet megismételni is. Az nem baj, hogy nincs rajta minden ujjad, de ami rajta van, az legyen végig meg. (hegyi)
értékelés: