sűrűsödik a gond
dzsemmesedik az élet
nem érzem
nem érzem egykori
gyümölcsízét a létnek
eltűnök
álmodom

zöld fügeségről
lekváros lágyságról
mélységsüllyedésről
cukorboldogságról
szétterülő szószban
süppedek el
bödönöm alján
merülök el
elmerülök
végleg

Hozzászólások

46
Értékelem!

Aki lekvár állandóan kavarni kell, mer leég ,lesz belőle fekete krém. http://www.youtube.com/watch?v=F3Wq-x3Z7BA

42
Értékelem!

Olyasmit írtam volna, mint István is, de közben megnéztem a videót, télleg passzol. Amúgy meg lehet, hogy nem kell szétmatekozni, hangulata jó, mi meg eldönthetjük, meggyek vagyunk-e a rumban vagy inkább legyek, nyaljuk-e a mézet a madzagról vagy ragadunk bele.

üdv újra itt, műlovarnő kedves

51
Értékelem!

Szia Ági!
Többször elolvastam a versed, és érzek benne egy különös diszkordiát, ami a sűrűsödő élet (ami a gond) és a használt szimbólum - a dzsem, amely viszont édes - kettőséből adódik. Ha ezt így összerakom, akkor nekem valami olyasmi problematikáról vagy életérzésről szól, ami egy bonyolult élethelyzetben megjelenő örömöt fejez ki, ahonnan lehet, hogy nincs is visszaút...

No meg hát nem tud nem eszembe jutni ez:
http://youtu.be/t4LWIP7SAjY
:)

Új hozzászólás