Együtt chill

Együtt chill

pihis pillanatok a Szigetről.

Én szerkesztem az oldalt, naná, hogy egymás mellé tettem a két képet, de nem hiszem, hogy tudtatok arról, hogy milyen képet fog a másik beküldeni, és mégis, a kettő valami hasonló dologról beszél. Ugyanakkor azt kell, hogy mondjam, hogy elkerülhetetlen a párhuzam vonás. Nem szoktam ilyet csinálni, de azért most annyit mondanék Ramónának, hogy a nézőpont a kérdés. Látod, itt ennél a képnél látom, és elhiszem azt, hogy ők pihennek, és azt is, hogy mi történik közben velük. Tehát minden rögtön egyértelművé válik attól, hogy többet látok az arcból. Ha ez a kép valamikor kiállításra fog kerülni, akkor arra ügyelj, hogy a kép hátuljára írjál jelzést, hogy hogyan kell felrakni. Mert biztos vagyok benne, hogy a kiállítás szervezőinek 60 százaléka vissza fogja ezt neked fordítani, ahogy a nézőid is szerintem tekergetik a fejüket. Értem, hogy miért fordítottad át, és nagyjából egyet is értek vele. Az egy másik kérdés, hogy az utómunkánál érdemes lenne egy kicsit pontosabbnak lenned. Nekem azt nem tudod eladni, hogy ezt a szelektív életlenítést csak ebben a kicsit elkapkodott formában lehet megcsinálni, ráadásul nem is nagyon értem, hogy pontosan most mit jelöltél ki, mert itt elég furcsán vannak körülrajzolva a figurák. Főleg a térdeknél van egy ilyen térgörbülés hatása. Aki látta anno a Mesék felnőtteknek című filmsorozatot, a tv-ben volt egy ilyen, amikor a trükk a tv-zésbe bekerült, mint lehetőség, és a bluebox technikát elkezdték használni. Ott voltak ilyen érdekes képi megjelenések, gondolom a technikából adódóan. Azt is hozzátenném, hogy kicsit szűk az egész, nem ártana, ha lenne még ennek egy kis aurája, egy kis tere, főképp, ha már ennyire ezoterikus irányba mozdulunk el. Ugyanakkor a barátságról tökéletesen jól beszél, úgyhogy megvan a 3 csillag, megvan a leckemegoldás azzal együtt, hogy azt mondom Anna, hogy már csak böcsületből ezt jövőre tessék megismételni. Jó? Úgy, hogy már tudod, hogy mit akarsz, és mit csinálsz, és ennek megfelelően ismétled meg, mert az a kis hasi táska elég béna, lehet így relaxálni, de azért ez egy kicsit ilyen csinált relaxálás. Pont az a jó, hogy ha ütemesen dolgozunk, akkor eljuthatsz nyárig arra a szintre, aminél már a modellek instruálásában elég bátor leszel, és mire ide jutsz, addigra megtanulod instruálni őket. Még egy dologra felhívnám a figyelmedet, ez a csíkos harisnya a filmekben is a réme az operatőröknek, mert ilyen interferenciák jönnek létre, mint ami itt is. Ettől meg fog hülyülni a néző, mert lehet, hogy ők pihennek, de ettől a néző rohamot fog kapni. (hegyi)
értékelés:    

Hozzászólások

Igen, igyekszem találni - meg hasonló szőnyeget is :)

De azért akad két barátnőd még, akikkel ezt instruálva meg tudod ismételni ennek tanulságai alapján. :) A szőnyeg kell!

Köszönöm az elemzést/értékelést! István is írta az utómunka slamposságát, a szelektív életlenítés sutasága nekem is benne van, ami főként a térdeknél érezhető (a lányokat tök körberajzoltam). Ezt szeretném is megváltoztatni, de egyelőre nem tudom, hova tettem az eredeti képet. Keresés alatt..
Eredetileg én is fordított helyzetbe tettem a képet és úgy dolgoztam vele, aztán gondoltam egyet és inkább fejjel lefelé fordítottam. És lőn! Így nekem sokkal inkább hoz egy lebegős életérzést (néha az ember álmodik olyat, hogy a plafonon fekszik és a dolgok messze lent vannak a földön). Most hogy mondod, a szűkösséget is érzem, tényleg kéne bele egy kicsit több tágasság a széleken.
Viszont ez megint egy elkapott történet. Két teljesen random holland lány, akik fogták magukat és kora reggel kifeküdtek erre a szőnyegre a Szigeten. Én meg szépen odapofátlankodtam és lefotóztam őket. Látszólag nem zavarta őket (épp repültek). Szóval a hasitasi - ami nekem is idétlen - csak úgy ott volt, meg a csíkos harisnya is. Bár ez utóbbi nekem kifejezetten tetszett akkor, de most már látom, hogy mire utalsz. Tényleg vibráló tőle ott a kép.

Először azt hittem, hogy nem tetszik a kép, aztán eszembe jutott, hogy én is pihiztem már így a szigeten. Meg a strandon, mikor az elfogyasztott egy, maximum tíz sör annyira letompított, hogy nem számoltam a nap járásával mikor elaludtam a fa alatt.

Köszönöm a hozzászólást! :) Igen, mindenképpen szerettem volna ezt a pszichedelikus repülés-élményt érzékeltetni, amilyen ez a pillanat, meg a fesztivál is volt néha. A blurt már én is gagyinak érzem (eredetileg az volt vele a cél, hogy kiemeljem őket a közegből még jobban, hangsúlyozván ezzel az elemelkedettséget), csak sajnos nem találom az eredeti fotót, hogy újracsináljam... :S

:) ez így nagyon repülés. Még a szőnyeg is megvan :)) Viszont az a körbevágott blur effekt nekem picit zavaró. Talán jobb és spontánabb lenne, ha mélységélességgel (akár utólag is) úgy játszol, hogy a térdük felé - mint kis mélységélesség - életlenedik ... de ez csak egy tipp.

Új hozzászólás