Értem én, hogy ez egy hármas dolog, de ez így nekem nem elég jó. A kanapé frankó, a ruházat civil. Ez bajos. Ahogy az is, ahogy épp esetlegesen vágódik a test. Tudom, hogy ez nem egyszerű, de ezen még kellene molyolni, ugyanis a dolog most olyan, mintha előjátszottad volna rendezőként a szereplődnek, hogy majd ő mit csináljon kb. a kamera előtt, de hát itt te volnál a szereplő, ahhoz viszont ha nem szocio a téma, akkor kell, hogy te a ruháddal és jelenléteddel alkalmazkodj ahhoz a világhoz, amit megmutatsz. (hegyi)