Tél és Tavasz találkozása.

Annak nagyon örülök, hogy Ágnes egyre többször fedez föl magának olyan szituációkat, amelyek mindenki életében ott vannak, és kézközelben, szemközelben vannak, mégsem biztos, hogy mindenki hagy magának annyi időt, hogy rácsodálkozzon ezekre, nemhogy annyit, hogy le is fényképezze. Ez nagyon jó. Itt, ami Ágnesnél szerintem most a következő lépcső lesz, és amiben szeretnék neki segíteni, az esztétikai megközelítés. Azt most már egyértelműen kimondhatjuk, hogy Ágnes azon a lépcsőn túl van, hogy nyitott szemmel járjon a világban. Más a fotós szeme, mint az átlagemberé, máshogy értékel, másra villan rá a tekintete. Most jön az a lépcső, amikor Ágnesnek azokat az élményeket, amelyek érik, úgy kell képpé komponálnia, hogy minden egyes képalkotó elem jelentéssel bír, és mint egy zeneművet, ezt meg kell tudnunk komponálni, le kell tudnunk tisztázni, nyugtatni az adott helyzetet, avagy egy túlságosan steril és háborítatlan szituációt fel kell tudnunk borzolni, a kézjegyünket el kell tudnunk helyezni. Itt van most ez a helyzet, nagyon szépek ezek a rügyezésnek induló faágacskákra ráfagyott megolvadt hólé formái, csak itt megint az a helyzet, hogy találunk formákat, itt most három meghatározó formai jegy került egy képre, és ezeknek az aránya, ezeknek a viszonya egymáshoz esetleges. Van egy plafonunk, ami határozott formát mutat ezekkel a vízszinteseivel, amik perspektivikusan megmutatkoznak, van maga a faág forma, ezek kicsit enyhén ívesek, de azért kicsit szögletes ívekkel rendelkeznek, és vannak ezek a gyönyörű, elfolyó, mégis a pillanatba dermedt jégcsap formáink. Ezeknek a viszonyát kell meghatároznunk. A plafon adott, a jégcsap adott, amivel tudunk játszani, ezek a kis rügyformák. Az, ami nem fontos, azt onnan le kell szedegetni, kisollóval, kisbicskával letörögetni, nem lesz annak nagyon nagy baja, majd nő helyette másik, de itt most vannak olyan formák, amelyeken nem szerepel ez a jégcsapmotívum, és nem is hozhatóak képileg, mint fő ellenmotívum hangsúlyos szerepbe, mégis ott vannak, és zavarják ezt az egészet. Amikor azt a szót használom, hogy lenyugtatni egy kompozíciót, akkor ez azt jelenti, hogy lehetőségeink szerint azokat a jeleket megpróbáljuk kiszűrni, amik a mi ellene dolgoznak a mi kompozíciónknak. A kép fölső részénél, a háttérben vannak olyan kis ágacskák, amik elég kuszák. Ezeket ha elkezdjük kiszedegetni, akkor máris előrébb jutunk. Ha ez megvan, akkor megint ott a kérdés, hogy nem biztos, hogy a fogacskák optimális helyzetben vannak, tehát megpróbáljuk elmozgatni, hogy a plafonhoz képest hogy mutat jól. A plafon adott, és ehhez képest az ágak mozdíthatóak. Persze óvatosan kell dolgozni, hogy ne törjenek le ezek a szépségek, de ez egy ilyen meló. Aztán egy teljesen másik irány az, amikor az ember azt mondja, hogy én ezeket hazaviszem. Van nála kisszatyor, kisdoboz, levágja, belecsomagolja, hazasiet, és otthon gyorsan megcsinálja, a saját környezetébe beemeli ezt, keres hozzá valami hátteret, valami párhuzamot, és ott csinál egy kompozíciót. Ágnes, azt mondom, hogy ezek azok az irányok, amibe el kellene mozdulni, mindehhez az tartozik hozzá, hogy akár ha könyvtárba elmegy az ember, akár ha az interneten elkezd keresgélni az ember, érdemes megnézni, hogy mit csináltak fotósok, festők. Hans Arpnak hívják azt a festőt, aki ilyen formákat festegetett, érdemes megnézni őt például. Azért érdemes minél több ilyet raktároznia az embernek a fejében, hogy amikor találkozik egy ilyen dologgal a valós természetben, megtalálja a párhuzamot, és azzal el tudjon kezdeni dolgozni. Ez lenne egy irány. Maga az ötlet jó, én azért vagyok szigorú Ágnessel, mert itt most már nem arról van szó, hogy most három csillagot kapjunk, vagy kettőt, és akkor bátorságot gyűjtsünk a munkához, ez most már megvan, itt arról szól a dolog, hogy Ágnes egy magasabb osztályba lépett, ezt ő saját maga érte el azokkal a képekkel, amiket beküldött. Ebben a magasabb kategóriában most már más arányokban értékelünk, ez most egy egy csillagos megoldás az ötlet miatt. A kivitelezésbe bele kell vinni a játékosságot és a kompozíciós szigort. (hegyi)
értékelés: