Egy fekvő formátumú, fekete-fehér kép, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a Bara kedvenc eszköze a fekete-fehér, másoknál is ez felvetődik ez, úgyhogy talán időszerű ez a fekete-fehér labor amit a táborok alatt szándékozunk elindítani, a következő tábornak ez feltehetően témája is lesz már, azzal fogunk foglalkozni. Hát, ha falusi szemszögből nézem ezt a képet, akkor egy orgonasípot látok. Nyilván valami játszótéren, vagy lépcső mellett talán fenyőrönkök vannak itt egymás mellett elvágva, és ha jól látom valahol a kép bal alsó részén a fényképész lába, a lábujjak látszanak. A kompozíció mindenféleképpen ezekre a rönkökre koncentrál, amelyeken az idő, a repedések, a struktúra nagyon jól látszik, talán egy délelőtti vagy délutáni fények vannak, amelyek az az első, főszereplő nagy rönknél a körívet szépen hajlítják el, és ettől ennek jó hangulata van, és egy picike élfény van a második oszlopon is. Nagyon fontos azt megjegyezni, hogy miközben a házifeladatnak a talp a címe, a képnek Fáradtan, és ezt a képet elsősorban a háttérben lévő, elmosódott növényi formák szürkéi és az időszítta oszlopok birtokolják – ebben a talp igazából csak mint íz vagy fűszer jelenik meg, és az egy nagyon jó döntés, hogy akár az élességgel, akár valami manipulált megvilágítással a hangsúly nem a lábra tevődik, hanem az odavezető útra. Mert ez az odavezető út az, ami igazából elmeséli, elmondja a címben rejlő érzelmi állapotot, és ez az út vezet ahhoz a célponthoz, amire a házi feladat utal. Úgy próbálom értelmezni, mintha látunk egy XIX. századi historikus képek, ahol a perspektíva szerint az erdei út, az előtér gombái, páfrányai, nagy fái, míg az erdei út kis kavicsait is látjuk, amin Jancsi és Juliska mennek, és az út tekervényei végén, egészen piciben ott van a mézeskalács-ház; ami bár a főszereplője a képnek, mert ott lakik a vasorrú bába, mégsem oda helyeződik az összes súlypont, hanem a gombákra, nyuszikra, fákra is az előtérben, és ez mind igazából felkészíti, felruházza egy jelmezzel, amit a távolban elérhetetlenként szinte csak egy asszociációs élményként látunk. Az egyetlen gondolat, ami felmerül, hogy ott alul van egy háromszögforma beszögellés, ami igazándiból nem zavar, de talán magával a perspektívával ennek a szerepét lehetet volna növelni, vagy csökkenteni, de egy nagyon szép és erőteljes üzenetet látunk és nagyon köszönjük. (szőke)
értékelés: