Hát Bourges-ban készült, szóval nem hiszem, hogy egyhamar visszatérek oda. De ha igen (nagyon szeretnék), akkor megkeresem és újrafotózom. Köszönöm a kommenteket, ma már szerintem én sem így csinálnám.

Szép ez a fa, olyan élő, eleven, és jót tesz neki ez a kontrasztos képi világ. Azt hiszem ennek éppen a részletessége, kidolgozottsága lélegzetelállító, de a képben nem ezt kapjuk, hanem egy olyan féligodahajolós élményt. Kicsit pontosítva olyan ez nekem mint egy múzeumi tárlat, ahol az üveg miatt nem tudom megnézni a tárgy részleteit, ott van, csábít, csorog a nyálam is érte, de nem foghatom meg. Olyan mint egy bevezetés és lezárás nélküli elbeszélés.

Nem látom egyben az ajtót, hogy lássam a monumentalitását annak, hogy mennyi munka volt vele, de nem látom a részletességét se, a fent említett távoltartás-érzet miatt.

Kompozíciósan igyekeztél kimozdítani a középpontból, ami általános alapelv, de itt lehet a körkörös-szimetrikus minták szerintem természetesen adtak volna egy mértanibb, szimetrikusabb megközelítést. Itt a témád erősen geometrikus, a kompozíció meg laza, lötyögős -- így picit ezek kioltják egymást.

Lehetséges a részletekre kellett volna jobban rámenni, vagy az egész ajtóra. Feltételezem nem egy kertibudin van, tehát lehet a környezet is mesélt volna. Mindez persze szigorúan csak egy vélemény, és nem ítélet!

Ha már kitetted írok rá valamit, mint abszolút dilettáns. Itt talán jó is, hogy fekete-fehér lett, mert szépen kijön a faragás mintázata. Ugyanakkor szerintem ez a kép a szép kapu turistafotójától nem tud elemelkedni, mert ebből az alsó kameraállásból olyan hatása van, mint mikor észrevesz valaki egy szép kaput mielőtt belép a templomba és gyorsan lekattintja. Gondolom, hogy ilyenkor nem lehet felmenni valami magaslatra, meg megkeresni a jó szöget, de talán érdemes készíteni egy újat, ha legközelebb arra jársz, vagy keresni egy hasonló témát hasonló jó fényviszonyok között. Szóval nekem ebben a képben ezért csak a lehetőség van benne, de az benne van.