2010-es síélés. Nekem a tél és a porhó a barátom.

A Barátság lecke felhívás arra, hogy esetleg barátom lehet bármi tárgy, vagy helyzet is, ezt István jól érzékelte, és jó, hogy ebbe az irányba indult el, ezt én jó ötletnek tartom. Nem kötelezően csak ember lehet a barátom, hanem mondjuk akár a hegyek is. Ha ezt így veszem, akkor azt is el tudom fogadni, hogy ennyire lenyomat nélküli az előtér. Nekem az ott picit üres. Ha a két sítalpamnak a végét megmutatom, akkor ezzel a tájjal, sporttal való kapcsolatunkról valamit mesélek. Ezt is el tudom fogadni, hogy a tisztelet az, ami nem engedi, hogy összejárkáljam ezt az egészet, de akkor most síelni akarok, és élvezni azt a szabadságot, amit ez az egész helyzet ad, vagy pedig gyönyörködöm a tájban? Én biztos, hogy ezen a lejtőn nem menné le, még akkor se, ha ez egy rendkívül jó humorforrás lehetne. Ami szép, az, hogy ott van valami kis piros az egyik fa tövénél, az jót tesz ennek a képnek. Hív ez a mély, az ember vacillál, hogy mégiscsak neki kellene ennek futni, én egyelőre úgy döntöttem, hogy nem. A másik, amit észrevettem, hogy érdekesen dolgozik a folthatásokkal István. Van egy nagy flekkünk itt az előtérben, ennek lehet egy rímelése a háttérnek az égrésze, a felhőkbe belefutó rész, aztán vannak a facsoportrészek, és egészen jól ritmizálódik ez a helyzet. Ami megmenti, az a bal oldalon, a képhatáron lévő fenyő, ez az, ami visszahúzza a jobb oldali nagy tömeget, ettől stabilizálódik a helyzet, és attól, hogy ebben az útban, amin lefelé siklanánk, kis dőlések vannak, megtorpanások, ezek azok, amik megint izgalmassá teszik az egészet, és egyensúlyba billentik ezt a történetet. Amivel nem tudok mit kezdeni, és ami miatt azt mondom, hogy szeretném, ha ezzel a leckével még foglalkozna István, az a személyesség. Én Istvánra vagyok kíváncsi, az István megélt élményeire a 4-es lecke viszonylatában. István és a barátság – nekem ez egy fontos dolog lenne, úgyhogy ez az, ami miatt azt mondom, hogy bár megvannak a csillagjai a leckének, de jó lenne egy ismétlést is látni. Ami miatt nem három csillag, az a színtorzulás. Én értem, hogy itt már sötétben vagyunk, és ez módosít valamennyit a színen, de ez nem ennyire kék. Itt most nem nagyon látom indokát annak, hogy ez miért kell ilyen kék legyen, ezért kettő csillag. (hegyi)
értékelés: