Akinek van kedve játszani vele, nézze meg alternatív vágásban is: fent addig vágva, hogy bal felsőbe fusson ki a fényes csík, lent a hosszú sötét folt aljáig. Szóval egy erős panoráma vágásban.
Elmondom nektek, hogy természetfotóban nagy vitáink nem lesznek, mert ha kompozícióban rendben van a dolog, akkor engem könnyen meg lehet vásárolni természetfotóval. Az, amit most látunk, nekem egy picit indoklásra szorulna. Legfőképpen az a része, ami a színeket illeti. Ez nekem most olyan, mintha egy rég bezárt utazási irodának lenne a falán ez a kép, amit a nap már évek alatt kiszívott. Azok a felvételek szoktak ilyen érdekesen módosulni, mert a vöröset teljes egészében ki tudja a nap belőlük szívni, és ettől ezek a kékes-zöldes árnyalatok maradnak csak meg. Itt valami nekem most nem százas, és nem látom az indokát, nem értem, hogy miért hagyta meg ezt a színtorzulást. A másik az, amit ő maga is fölvetett a képaláírásban kérdésként, hogy akinek van kedve játszani, nézze meg alternatív vágásban is. Itt kettő eset lehetséges: az egyik eset az úgymond fotóriporteri szemlélet, hogy azt mondjuk, hogy képhatártól képhatárig dolgozunk, a képkocka számít, és nem vágunk. Akkor a kompozíciónál kell ezt elérni, és ez a kép is megengedné ezt, hogy ezt a kompozíciót feszesebbre vegyük. Gondolok itt a képnek a bal oldalán lévő sötétebb hegyoldalra, ez nem jelent a képnek túl sokat, sokkal fontosabb az a kis bokorcsomó, ami másik oldalon szerepel. Tehát ezt a vágást meg lehet úgy is csinálni, hogy nem csak föntről vágok akkor, ha ragaszkodok a képhatárokhoz, és a képarányokhoz. Természetesen az is egy érvényes verzió, hogy az ember azt mondja, hogy azért van alkotói szabadságom, mert azt csinálok, amit én akarok. Tehát az, hogy a képérzékelő gyártók, vagy régebben a film gyártók ezt a képarányt állapították meg, és épp 24 mm x 36 mm-es a kisfilmnek a mérete, vagy 6 cm x 6 cm a roll-filmnek a mérete, ez nem jelent semmit, csak annyit, hogy ekkora hordozóval dolgozom. Persze lehet az mondani, hogy használjuk ki a maximumot, amit ebből ki lehet hozni, de hát ez ne legyen annak akadálya, hogy szabadon komponáljak. Ha nekem például egy 24 x 30-as kompozíció fog tetszeni, akkor csináljam meg azt. Én így gondolom, nem kötelező velem egyetérteni, de az is egy érvényes verzió, ha a tetejéből vágunk. Ez a mostani most nekem kicsit slendrián vágásilag és a színtorzulás sem teljesen világos, hogy mi célt szolgál. (hegyi)
értékelés:
Oké, Gábor, én elfogadom, tudod, mindent, de azért halkan annyit mondok, hogy a fényképezés nem a kattintásnál kezdődik és nem is az érzékelőről (filmről) nyersen lejövő képnél ér véget. Előtte is van, utána is van tennivaló.