Csilla, én ezt a képet nagyon szeretem, érzelmes, okos, átgondolt és jó megoldás, túlmutat a szimpla bemutatkozáson, mutat egy világot, ami nem csak körülvesz, de benned is megjelenik, és ez szuper, nagyon izgalmas. Technikailag azonban most a rejtőzködés és bújócska a láthatóság határa alá ment, jó ideig kellett keresnem azt, hogy hol is vagy ebben és mit is látok. Ez mint irány fontos, jó dolog, de valami mankót kell hagyni a nézőnek, ha túlságosan elvisszük a realitásból a dolgokat, a néződ magára marad. Csináltam egy verziót, persze elnagyoltan, hiszen nem az eredetiből dolgoztam, csak a tónusemeléssel javítottam. Lehet, hogy az egész csak azon múlik, hogy a monitorod miképp van kalibrálva, sok esetben találkoztam már azzal, hogy a készítő meg volt győződve, hogy nála oké a tónus, akkor másnál is, de épp erre való a kalibrálás, hogy nagy tónusbeli tévedések ne legyenek. Várom a folytatást! (hegyi)
értékelés:
Zsolt, köszönöm az értékelést. Nagyon érdekes egy külső, értő szempáron keresztül megtapasztalni ezt.
Az könnyen lehet, h a gépem el van kalibrálva, most átgondolva, az agyam is úgy van beállítva,
hogy közel kell menjek, általában olyan dolgokat készítettem mindig is,
amikhez muszáj volt másoknak is közelíteniük, ezt vittem át automatikusan a bemutatkozó fotóra...
Csilla, a közel kell menni az a kompozícióban kell, hogy megjelenjen, és az meg is van ebben a képben ezért jó. De a közel kell menni érzethez kellenek fogódzók. Nem sokat emeltem a tónuson, de talán így már van mihez közel menni.