Első ránézésre az az érzésem támad ettől a képtől, mint amikor a Discovery tévécsatornán délutánonként szoktam látni ilyen viharvadászokat, és akkor így mennek az úton, mindenféle ufó-szerkezetekkel fel van szerelve az autójuk, és aztán nagyon hirtelen ott találják magukat a vihar közepében, és kiugrálnak, felvételeket készítenek, méréseket végeznek, az egész nagyon dinamikus és nagyon macsó. Valamiért nekem ennél a képnél ez ugrik be, és mielőtt még bárki belekötne ebbe a horizontba, azt kell mondjam, hogy ennél a képnél tökéletesen jól működik az a három villanydrót, ami ezt az egészet visszabillenti. Ha ez egy teljesen szabályos horizonttal elkészült kép lenne, akkor engem nem is annyira izgatna. A dinamikája, és ez a történet amit én elmeséltem azért jön belőlem elő, mert pontosan az a minimális információ, hogy az egy autó-visszapillantótükör, és ez a dőlő horizont, elégséges ahhoz, hogy az utazás közbeni helyzetet és a rácsodálkozást szemléltesse. Nem is nagyon kívánok ennél többet mondani, én szeretem ezt a képet. (hegyi)
értékelés:
Szerintem némiképp rontja ezt a szép jelenséget a bal alsó sarokból bekukucskáló autó visszapillantója, no meg a villanydrótok vagy mik. Amúgy egy ilyen megfigyelés mindenki számára szemetgyönyörködtető.