Fülbevalóm

Fülbevalóm

'Anyu! Nézd milyen fülbevalóm van.'

Az ötlet és a megfigyelés kitűnő, de a nagyon közelire állított képkivágástól ez így önmagában nekem túl kevés ahhoz, hogy beinduljak az emlékek ösvényén. Érdemes lenne ezen nyitni valamit, hogy az arcból többet kapjunk, mert itt nem csak a fülbevaló a lényeg, hanem ez mindig valamilyen viszonyrendszerben volt érdekes, például hogy ebéd közben annyira lelkesek voltunk, hogy már a második fogás megevése előtt a fülünkbe tettük fülbevalónak ezt a cseresznyét. Vagy cseresznyeszedés közben hülyéskedtünk a fán, és akkor raktuk a fülünkre. Szóval a gesztus rendben van, hozza azt a ritmust, ami a nagyanyám és a gyerekkorom, miközben a megfogalmazásban nagyon korrektek és visszafogottak akarunk lenni, az nekem nagyon felnőttesre sikerült. Engedd el magad, és hagyd, hogy ez a játék, az élmény megvalósuljon, és onnantól kezdve ez az egész meg fogja hozni azt, hogy milyen megoldás jön képileg, milyen kivágás, hogy hova fogsz állni, hogy a konyhában csinálod meg, vagy a kertben. Az ötlet zseniális, az egy csillagot mindenképpen megér, viszont emellett én kérnék egy ismétlést, amennyiben kapható még cseresznye. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Köszönöm. :)
Jaj, nem csinálsz magadból hülyét. Én inkább örülök neki. Nagyon. :))

Az ilyenből nem lehet kiöregedni szerintem. Kedves kép, a személyessége is vitathatatlan... :) Most hülyét csinálok magamból, ha azt mondom nekem is belefér öreg pasiként a fülbecseresznye? Na jó esetleg lehet fülbemeggy... :)

Dóri az tökéletes lesz. :)
Köszi. Én is még most is szoktam. Jó kis szórakozás. :D
Dehogy vagy vén hozzá! ;)

DóriVirág (tényleg, hogy szólítsalak, hogy szereted a neved?) ez nagyon aranyos kép, tényleg eszembe jut róla a gyermekkorom, szerettem én is a fülembe akasztani a cseresznyét (még most is, bár kicsit vén vagyok hozzá :) )

Új hozzászólás