fürdő

fürdő

Nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy egy olyan tagunkról van szó, aki a korábbi időkben nagyon is aktívan hozzájárult ahhoz, hogy kommunikáció legyen itt az oldalon, és egymást az önismeretben és az önfejlesztésben segítsük, és remélem, hogy ezt a rezgést Mariann újból előhozza a jelenlétével. És nagyon örülök annak, hogy az első leckével kezd, mert miközben a filozófiánk nem nagyon változik, a fő csapásirányok hasonlóak a régi időkhöz, vannak új tagok, és van ebben tiszteletadás a többiek felé, hogy sziasztok, akkor itt a Mazsi. És ennek nagyon örülök, és remélem, hogy ez egy folyamat kezdete, és újból el tudunk kezdeni dolgozni azokkal az emberekkel, akik a kreativitást, a képnyelvi fogalmazást komolyan gondolják.
   Ami a képet illeti, ez egy nagyon könnyed megoldásnak tűnő kép, ugyanis mi kell hozzá? Egy fürdőkád, egy fényképezőgép, meg valaki, aki ezt a képet megcsinálja, ja, hát, lefotóztam magam a vízben, és akkor mi van? Igen ám, csak azt tessék megnézni, hogy itt van egy ritmika, egy tömegelhelyezés, ami attól lehet könnyed, és ettől működik, hogy emögött van egy tapasztalás. Az a tapasztalás, amit sokszor szoktam mondani, hogy viszonylag nagy mennyiségű képet el kell ahhoz készíteni, hogy az embernek rutinból már működjön, hogy hol vannak azok a pontok egy képen, ahol az aranymetszés van, hol vannak azok a pontok a képen, ahol érdemes esetleg kimozdítani a dinamikát a megszokott nyugalmi helyzetéből. Tessék megnézni például ennek a zuhany gégecsőnek az íveit, hogy mennyire jó ritmusokat adnak, a kacsát, ahogy elhelyezésre került a kád szélén. És lehet, hogy ez a kacsa ott ül örökké, bár ennek kicsi az esélye, legalábbis nálam, mert én biztos, hogy leverném zuhanyzás közben, tuti beleesne a vízbe, mégis azt mondom, hogy ez egy alkotói döntés, hogy ott legyen a képen. Nélküle is működhetne a fotó. Lehetne egy üzenet annak is, hogy ülök a kádban, és a lefolyót mozgató eszköz tükröződésében szemlélem magamat, de szerintem az kevésbé lenne egyénien jellemző Mariann kép. Aztán ott van a láb. Most abba nem fogok belemenni, hogy leelemezzem a lábujjadat, de egy nagyon személyes érintettséget hoz ebben az egészben. Tulajdonképpen ez nem attól akt, hogy mi tükröződik vissza ebben a króm felületben, mert ehhez képest a láb megjelenése szerintem sokkal intimebb. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó ritmusú kép. Ha változtattam volna valamit, akkor talán annyit, hogy megengedem azt, hogy ez az ív a kép alján befejeződjön, ezt a fél centit én sajnálom, amibe most belevágtunk, ha az ott szépen végig érinti a képhatárt, akkor még finomabb lenne a dolog. Ennyit tudok hozzátenni. Nagyon köszönöm azt, hogy Mariann megmutatta ezt a képet! Miközben ez egy könnyed kép, és egy vidám történet vidám színekkel, azt kell, hogy mondjam, hogy többrétegű üzenet, és jó érzés időt eltölteni azzal, hogy nézegeti az ember. Ez egy 3 csillagos leckemegoldás, és várjuk a folytatást. Igyekszem tartani a tempót Mazsi, de nem kell rám várni, hajrá, várjuk a munkákat, vegyük fel a pörgést. (hegyi)
értékelés:    

Hozzászólások

22
Értékelem!

Klasszikus estiskolás citromcsibés remekelés.Remélem meg se állsz a 60.lecke a PORTFÓLIáig...

26
Értékelem!

Zsolt, köszönöm az értékelést!

26
Értékelem!
33
Értékelem!

Nekem ez tetszik :) kiváló megoldás az alja zárása a víz fénytörésével.. ügyes

24
Értékelem!
26
Értékelem!

Szia! De szépen megcsináltad! Egy fecsegő (harsány) kacsa mögött milyen finoman és mégis mennyire erőteljesen meg lehet bújni a kádban... :)

23
Értékelem!

Szia Mazsi ! Rég láttalak. :)

Új hozzászólás