Csak egy függöny.

Úgy tűnik, hogy a nyár végi, ősz eleji hangulat az emberekből kihozza a függöny iránti vonzalmat. Ezt most azért mondom ennél a képnél, mert Zsófi is beküldött egy függönyös képet. Azért érdekes a kettőt összehasonlítani, bár nem szoktam, de Zsófinak szeretnék azzal segíteni, hogy valami hasonló megoldásra gondolok abban, hogy elindítani valamit, hogy tényleg elhiggyem, hogy függöny. Erről elhiszem, hogy az, mert van mihez képest mondjam. Itt van egy ablak-árnyék, meg a két függöny egy kicsit meg is nyílik, ez egy fontos dolog. Gábornak azt mondom, hogy igen, de ez nekem kevés. Szépek ezek a ritmusok, de nem tudom eldönteni, hogy ezek a minták a függönyben vannak-e, és a függöny mintái, vagy valami nagyon ügyes kovács esztergált oda valamilyen ablakrácsot, vagy ez a kerítés, szóval a „mihez képest” ebben az értelemben nehézkes. Elindulnak formák a virágokkal, de nincs átgondolva, hogy ott mi történjen, miközben egyébként a képnek az egyharmada nem igazán hordoz képi üzenetet, mert körben a keret és a kép bal alsó része nincs úgy fényben, hogy izgalmas helyzetet hozzon létre. Jó ez, tessék ezt a megfigyelést folytatni, és tessék ezzel még dolgozni. Ismétlés. (hegyi)