Egy technikai hiba, vagyis hogy véletlenül már exponált filmre exponáltam újra, ezért keletkezett ez a szendvics-hatás.

Egy dupla expozíciót látunk. A 35mm-es filmeknél, klasszikus fényképezőgépeknél nagyon sokszor előforduló hibajelenség volt, hogy a filmet továbbító kis fogaskerekek vagy a sok használattól, vagy valamilyen mechanikai problémától nem továbbították megfelelően a perforáción keresztül a filmet. Ezért ha megnézzük a korabeli fényképeket, amikor még az elektronikus fényképezés nem létezett, akkor rengetegszer látható ez a jelenség családi fotóknál, csoportképeknél, ahol a fényképezőgép még egyszer exponál ugyanarra a képkockára, és ebből véletlenszerű, sokszor nagyon meglepő, sőt, többségében izgalmas montázsok jönnek létre. Itt is egy ilyen montázst látunk. A mai számítógépes technika ezt már nagyon könnyen létre tudja hozni. A számítógépes technikával természetesen lehetőség van rá, hogy ezek a montázs felületek nagyítva, kicsinyítve, igazítva egészen jó kompozíciókat eredményezzenek. A korabeli technikák viszont véletlenszerűen működtek, és mint ilyen véletlenszerű egybeesések nehezen voltak utólagosan manipulálhatóak. Így ennél a képnél is sok esetlegességet látunk. Elképzelhetően ruhaszárító kötélen látható száradó trikó, a facsipesz, amely rögzíti a ruhaszárító kötélhez a trikót, az a kép jobb alsó szakaszán látható, és egy régi kert, valamilyen elhagyott terület, ahol két fakapu zárja ezt a bejáratot, ez összemosódik ezzel a második expozícióval. Igazából amitől ennek mostanában divatja van, az ezen a képen is jól látható jelek összességéből adódik. Ez a kép is egy fekete-fehér, de inkább egy ilyen barnásabb, szépia hangulatot mutat. Megint csak visszatérve a korabeli fényképezésre ez akkor nem volt egy különleges jelenség, mert fekete-fehér filmet sokkal olcsóbb volt vásárolni az amatőr fényképezőknek, mint színest, és a színes technikának a labormunkája is sokkal drágább volt. Úgyhogy nagy többségében az amatőr fotózásban a 70-es években a fekete-fehér fényképek dominálnak. Ezt a világot mutatja, tükrözi ez a kép, ettől tűnik archaikusnak, és ez az az apró jelenség, amitől felértékelődik ez a beküldött fotó. Ugyanakkor azért is örülök, hogy erre a házi feladatra ez az első beérkezett munka, mert minden más a hibához kapcsolódó jelenséget is mutatja a kép. Elsősorban azt, hogy az akkori analóg fényképezés ugye nem tudja befolyásolni a szendvicshelyzetet, teljesen esetleges a kompozíció, emiatt csúszkál. Igazából azon túl, hogy egy cím hozzáadódik a képhez, nem nagyon lehet megfejteni a kódot, hogy a száradó trikó és a kertkapu milyen kapcsolatban van. A fekete-fehér archaikus jelenség az, ami egyedül talpra állítja a képi üzenetet, az összes többi pedig annak a szabálynak felel meg, amit a hiba fogalma mint fényképészeti gyűjtőfogalom mutat. Mint első beküldött kép, és mint jó orvosi ló, azt gondolom, hogy az egy disznó megvan a képre, de alapvetően ugyanakkor nem érzem azt, hogy összetéveszthetetlenül a Hegyi Zsolt munkáiban a harminckettes leckére érkezett volna egy olyan alkotás, amire nem mondhatnám azt, hogy Szabó Géza vagy Kovács Irén képét látnánk. Tehát a hiba házi feladatot visszaadnám ismétlésre, és egy disznó. (szőke)
értékelés: