Győznünk kell!

Ellentétben a nálam "megszokottal", most a kép látványa/hangulata gyengébb, de legalább van történet benne (vagy csak én látom bele). Meg így legalább van honnan elindulni a fejlődéshez.

Erénye a képnek, hogy lementél a gyerek szintjére és ott dolgoztál. Fentről ez nem lenne jó. A tornatanár azokkal a függőleges oszlopokkal vagy mikkel elég lenne, ott a széle a képnek. No meg hát van az a helyzet, amikor akármennyire jót akarunk, de maga a helyszín, az elrendezése nem dolgozik a kezünkre. Szóval ha még lejjebb jössz és amennyire lehet, még hátrébb, jobban lehetne érzékelni, mi is a cél, ahová be kell fusson a gyerek. Szóval most ennyit tudok mondani, nem voltam ott, ezért a helyet nem ismerve, nehéz javasolni. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Nem kell tele, sőt. És nem kell más rekesz sem. Ezekkel nincs baj. Itt azt lehet elkövetni - nyilván ez nem egy egyszerű és könnyedén kivitelezhető - hogy a csapat ne ott hátul drukkoljon, közelebb kell hívni őket.

Köszönöm az értékelést! Sajnos a gépem nem alkalmas erre, ide valami olyan teleobi kellett volna, ami összehúzza a teret. Próbálgattam mindenfélét, de nem lett jó sehogy, ehhez a kevés fényhez kellett a nagy rekesz, különben csúnya lett. Így viszont buktam a hátteret, ami ebben a képben szinte fontosabb, mint a "főszereplő". Nekem marhára tetszik az az érzelmi színpad, ami a csapaton látszik ott hátul, de sehogy nem tudtam elérni, hogy olyan hangsúlyosak legyenek, mint az előtér.

Tudom, nagyobb mélységélesség kellett volna, de ennyit tud a gépem ilyen fényviszonyok mellett (Canon G7X Mark II.)

Új hozzászólás