Gyümölcsös

Na még egyszer a szembefényről.

Ágnesnek azt mondom, hogy próbálja meg a természetfotót kicsit következetesebben, és a kályhától elindulva megfogni. A természetfotónál is, mint leckefeladványnál, lehet egyből az extrémitások fele elmozdulni, de nem ártana, ha előtte tisztáznánk az alapokat, hogy mi az, amit egy természetfotónak teljesítenie kell? Itt most látunk egy kompozíciós helyzetet, ami önmagában is izgalmas, és jó, de kihívás, hogy egy ilyen formai játékot az ember a tömegelhelyezésben a centrális kompozíció felé mozdítja el, vagy elkezd dekomponálni, vagy a tömegelhelyezést veszi figyelembe, sokféle út létezik. Ez egy kicsit billeg ebben a tekintetben. Ha középre szeretném helyezni, akkor a képnek a bal oldalából vágni kellene, ha tömegelhelyezést szeretnék végrehajtani, akkor lehet, hogy a képnek a jobb oldalából kellene a kerítéstől megszabadulni fájó szívvel. Szóval sok féle értelmezés lehet, ez valahogy középre becsúszott, miközben a Természetfotó leckénél én egyelőre szeretném, ha megpróbálnánk a konzervatívabb megoldásokat megkeresni. Ismétlés. (hegyi)

Hozzászólások

Nekem is tetszik! Jó a színvilága, egy verőfényes, de hideg nap hangulatát jól közvetíti. Egy kis bajom, a kompozícióval van. Talán, kissé balra mozdítottam volna a középső fát. "Szerintem?"

Ágnes! Legnehezebb mindig a miértre értelmes választ adni, de megpróbálom. Maga a témaválasztás, a téli táj hálás.Engem legjobban a színharmónia fogott meg. Ha nagyon akarom, akkor akár az elmúlást is bele tudnám magyarázni. Az a pár magányos falevél az ágakon a görcsös ragaszkodást is ábrázolja az élethez. A fatörzsét védő ketrec is erősíti ezt. De legjobban a lenyugvó nap erősít meg. A kellemesen hideg halvány kék tónust jól enyhíti a fehér pamacsfelhők sora.
Ez így egy kellemes esztétikai látványt nyújt, legalább is nekem. Ezért tetszik!
De azért, hogy el ne bízd magad, egyetlen kritikai észrevételem lenne: én a kép baloldalából egy kicsit azért vágtam volna.(kb.2 cm.) Akkor a téma jobban kiemelkedne. De ez csak egy szubjektív megjegyzés a részemről.

Köszi, Miklós, de miért? :)

Új hozzászólás