Harisnyában

Örülök annak, hogy Ágnesnek volt ideje arra, hogy egy kicsit ezzel a témakörrel foglalkozzon. Lehet, hogy ebben az is segített, hogy egy más környezetben volt, mint az otthoni környezet, az néha az emberre erősen inspirálóan tud hatni. Egy biztos: egy nagyon erős üzenetet kapunk. Miközben értem a fény és árnyék üzenetét, és értem azt, hogy miért ebbe a leckébe tette Ágnes, hiszen tényleg olyan, mintha egy harisnyát húzott volna rá a napsugár a lábára, ez egy lírai megközelítés lehet, én ezt mégis átteszem a Talp leckébe. Tudatosan, azért, mert bár nem vagyok egy talpelemző, de mégis érdekes, és érdemes foglalkoznunk azzal, hogy mit mutat, miről mesélhet a lábunk. Mondhatnánk azt, hogy mostoha szerepre kárhoztatott, hiszen a kezünk az, ami sokkal funkcionálisabban használt testrészünk, és ezért a kezünkkel gesztikulálunk, tenyérjóshoz, manikűröshöz járunk, szóval sok minden a kezünkről szól, de a lábunk legalább annyira beszédes. Én ezt erre a Talp leckére tartom pont ebből kifolyólag jó megoldásnak. Én nem akarok belemenni ennek az elemzésébe, mert ezt mindenki maga megteheti, de annak örülök, hogy ennyire puritán eszközökkel dolgozik Ágnes, és hogy ennyire jól megoldja ezt a feladatot. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Tamás, az új estiskolán, ami majd lesz, lehet fórum is - itt is volt régebben, de az az igazság, hogy a struktúra, amit felépítettük, hogy működjön, az rajtatok is múlik. Aztán persze lehet, hogy nekünk - Jóska és Zsolt - is van, amit másképp kell csinálni, de alapvetően hogy minél indul el beszélgetés és hol, azt "felülről" nem lehet kezdeményezni.

Apropó, jössz a műterembeszélgetésre?

"Nekem ott van hiányérzetem, hogy a kommenteknél van, amikor el se indul a beszélgetés, pedig minden beküldött alkotás megérdemelné, és ott, hogy az elemzésre ritkán jön reakció."

Azt hiszem, strukturális hiba az estiskola oldalán, hogy nincs fórum. Így, csak néha és egy-egy kép alatt indulnak párbeszédek elvi kérdésekről. Pedig sok érdekes kérdés felvetődött már, ez a jelenlegi is ilyen. De egy kép, nem alkalmas hely az ilyen eszmecserékre.
Az elemzésre adott reakciók ritkán lépik túl a formális udvariasságot. Gondolkodni kéne, hogy miért van így!

Az estiskolás képbemutatás párbeszéd ideális esetben. Lecke -> alkotó beküldi a képet -> elemzés, komment -> reakció az alkotótól.
Ha így megy, akkor nincs szerintem olyan kérdés, ami ne lenne megbeszélhető, és az osztályba sorolással ahogy Ágnes írja, egy plusz értékelési szint lépett be a képbe.

Nekem ott van hiányérzetem, hogy a kommenteknél van, amikor el se indul a beszélgetés, pedig minden beküldött alkotás megérdemelné, és ott, hogy az elemzésre ritkán jön reakció.

Szóval szerintem ezzel az osztályos rendszerrel egyszerűbb a kérdés, mint idáig, mert itt egyértelműbb, hogy tudatosan dolgozik-e az alkotó, és a lecke (osztály) teljesítése-e a cél, vagy csak pakolgatja össze-vissza a képeket.
Itt persze ennél a képnél mondhatjuk, hogy dehát a Fény árnyék leckét is teljesíti a kép, de ha 100%-os pontos lenne a leckemegoldás, akkor nem került volna át a Talp leckére. A Talp leckére meg azért nem elfogadható, mert nem abba készült.

Szerintem ezzel az osztályos rendszerrel máris két rendszerű pontozás van:
1. ideális eset, amikor a kép is jó, a lecke is teljesítve van --> megkapja a 3 csillagot, és teljesíti az osztály elvárását is.
2. ideális eset, amikor a kép jó, de nem teljesíti az adott leckét --> megkapja a 3 csillagot, pakolható más leckébe, de az osztály elvárását nem teljesíti, így az alkotó kénytelen újragondolni a leckét, ahhoz, ha felsőbb osztályba szeretne lépni. (így jártunk most ennél a Harisnyában c. képnél).

Az abszolút nem ideális megoldásokról nem írok, azokat vegyük úgy, hogy nem teljesítik se egyik leckét se, és még mint fotó sem elég jó.

Szerintem ennél jobban nem érdemes bonyolítani, így is két különböző osztályozás van (csillagok meg osztályok). Ha valami extra kívánság van, persze, meg lehet beszélni.

Bonyolíthatjuk, csak a végén mi se fogjuk tudni, mi mit jelent.

Bár nyilván célszerű, ha a képjóság pontok is beleszámítanak... ;)

Bennem most erről az merült fel, hogy lehetne akkor két rendszerű pontozás. Az egyik a kép jóságát pontozná, a másik pedig azt, hogy mennyire teljesíti azt a leckét, amibe az alkotó azt beküldte. Hmm? Aztán azon még lehet gondolkodni, hogy ez a két rendszerből hogyan állna össze az osztály-teljesítés. Mármint hogy csak a lecke-teljesítési pontok adnák, vagy a képjóság pontok is beleszámítanának...

Gábor, ha minden második leckét pakolgatnám, talán igaz lenne az arány, hogy akkor bármit bárhová küldhetsz, de ne hagyjuk figyelmen kívül azt, hogy szerintem azért az a cél - remélem - hogy a leckék kerüljenek megoldásra és haladjunk előre. Ha sok a mellélövés, akkor lehet hogy a lecke leirata sántít, de az is, hogy az értelmezésben kell módosítani, és ez szerintem éppúgy feladatunk. A készítek egy képet, majdcsak jó lesz valamire akármennyire nem tetszetős, de érvényes hozzáállás, az más kérdés, hogy akkor adott alkotó nem veszi a feladatot komolyan, vagyis akkor megy a saját feje után - ez is érvényes, csak én üresjáratnak érzem, és úgy vélem, hogy ezt azért többnyire más is érzi. Nem látok olyan tendenciát, hogy ezzel probléma lenne, de azt is csinálhatjuk, hogy ha valami nem a leckére lett beküldve, akkor csak "elvi" csillagozást kap. Ez viszont nem oldja meg azt a problémát, hogy marad abban a leckében, amit nem oldott meg, míg amibe jó, oda nem kerül be. Emellett azt is szoktam alkalmazni néhanap, hogy adott kép megy a szorgalmiba, ha nem tudok vele mit kezdeni adott szituban.

Értem én amit mondasz és praktikus szempontból - ne vesszen kárba az a jó kép ha már egyszer elkészült - nyilván igazad van. Didaktikailag viszont nincs, mert ez a gyakorlat egyáltalán nem ösztönöz a "lecke alapú" fényképezésre, sokkal inkább a "készítek egy képet, valamelyik leckébe majd csak jó lesz" hozzáállást sugalmazza. Szerintem.

Gábor, én komolyan veszem a leckéket. 4 eset van.
1. a kép hibátlan, olyannyira, hogy teljesíti a leckét és az osztálybasorolós szisztémánál is megkapja a besorolását. Zsír.
2. a kép jó, de várható eszenciálisabb, még pontosabb megoldás adott leckére. ilyenkor 3 csillag.
3. a kép 1-2 csillagos, javítható, megfontolandó javaslatokat kap az elemzésben.
4. a kép vagy technikailag vagy tartalmilag nem teljesíti a leckét, 0 csillag, ismétlés.

Ha csak annyit mondok, hogy a kép jó, csak nem arra a leckére, az ha hagyom abban a leckében, akkor 0 csillag. Miközben nem annyi. Ha nem teszem át, ha nem pakolható át másik leckébe, akkor megy a levesbe. Mert ha mondjuk beküldesz valamit a csendéletbe, ami nem csendélet, de kitűnő tárgyfotó, és hagyom a csendéletben, kap 3 csillagot, akkor ha nem olvassa valaki végig az elemzést, azt látja, hogy adott kép egy 3 csillagos csendélet, miközben nem az.

Néhány leckénél sorozatosan vannak értelmezési problémák, miközben a leirat szerintem értelmezhető és jól működik. Lásd csendélet vagy lásd zsáner. Attól, hogy valaki készít egy leckét, és azt rosszul kategorizálja, a világ nem dől össze, és olyan soha nem fordult elő, hogy elemzés nélkül sutty, átkerül máshová. Ha az elemzéssel együtt sem érthető, hogy miért kerül át, akkor lehet kérdezni, fogok válaszolni, ha nincs igazam, be fogom ismerni. De hadd ne hagyjak zsánerben utcaképet, mert nem oda való. Például.

Hát, ha "a kép jó csak nem arra a leckére" akkor én konkrétan azt mondanám, hogy "a kép jó csak nem arra a leckére".
Ha az a cél, hogy csináljunk jó képeket és küldjük be, akkor ne bohóckodjunk leckékkel. Ha vannak leckék és komolyan azt hisszük, hogy az valami jóra visz, hogy a feladatot átgondolva készítjük a képet és az adott témát próbáljuk feldolgozni, akkor meg vegyük komolyan magunkat és a lecke megoldása annak a leckének a megoldása legyen és ne más.
Szerintem.

Hallod-e Gábor, akkor elmagyarázom. A kérdés jogos, bennem is felmerült, hogy akkor most komolyan vesszük-e a leckéket, persze benned is más miatt, bennem is más miatt. Én igyekeztem úgy megfogalmazni a lecke leiratokat, hogy ne legyen félreértés. És persze ettől még simán lehet - ha valami tehát nem lett mégsem egyértelmű, akkor azt beszéljük meg.

Ami a leckeátrakásokat illeti: lehet azt is csinálni, hogy ha adott leckében nem értelmezhető, akkor arra nulla csillag van és ismétlés, csak ebben az a gondom, hogy aközben, hogy adott leckére nem gondolom megoldásnak, az még nem kötelezően jelenti, hogy a kép rossz. Tehát várom a javaslatod, hogy ha ez a helyzet - a kép jó csak nem arra a leckére - akkor mi legyen a teendő.

Másrészt, ha én lennék a feltöltő és kapnék egy elemzést, akkor arra reagálnék, beszélgetnék róla, és ha mondjuk átkerül másik leckére és az érthető, akkor arra, amire eredetileg küldtem, csinálnék új megoldást.

Hallod-e Zsolt én ezt most már egyáltalán nem értem. Most akkor komolyan vesszük a leckéket, vagy se?
Egyre másra értékeled a képeket úgy, hogy átrakod másik leckébe. Nekem ez olyan, mintha az egyik matek feladat 2+2 a másik meg 5+5 és az elsőre valaki azt mondja, hogy 10, te meg azt mondod, hogy ez tök jó megoldás a másikra.
Hát ha én egy adott leckére készítek egy képet, az lehet jó vagy rossz, lehet megoldás arra a leckére vagy se, de hogy lehetne megoldás egy olyan leckére, amire nem készítettem azt a képet. Akkor fényképezek ami jön, aztán keresek valami leckét, amibe besuszterolhatom, és ha nem találom el, majd te átteszed másikba. Szerintem ez így komolytalanná teszi a leckemegoldást.
Már egy ideje börcög ez bennem, bocs Ányesz, hogy pont a te képednél írom be, de remélem, te érted, hogy ez most nem erről a képről szól.
Egyébként szerintem ez a kép legalább annyira értékelhető lenne fény-árnyék leckében, mint a talpban. Szóval nem értem.

Kedves Anyesz, ezekkel a fotókkal azért vigyázni kéne!

Új hozzászólás