Attól nagyon jó a megfigyelése Áginak, hogy ebben a bizonyos tükröződő felületben is majdnem mint sorban álló, haladó, az elnyújtott emberi alakok egyszer csak valódivá válnak és ebből az elvarázsolt kastély-tükörből kilépnek és kardigánban, pulcsiban továbbhaladnak a nagyváros tömege felé. Ez egy nagyon jó játéka, megfigyelése ennek a képnek. Talán a jobboldalon ezt a vakolatfelületet csak egy parányi ollóvágással levágtam volna, hogy Ági barátnője, aki szintén sejthetően fényképez és aztán úgy a két srác, lányok és rattarattarattara, ez a folyamat még erősebb legyen. És ha megoldható lett volna, vagy van még annyi a képben, akkor a nekünk háttal álló, baloldalt lévő feketeruhás hölgynek a jobb vállát is picit bent hagytam volna ebben a képben, vagy nagyon radikális döntéssel a bordó pulcsis hölgynél zártam volna le ezt a képet. De a megfigyelés, a megfigyelésnek az iránya az nekem tetszik, tehát a két disznó az megvan erre a képre. Ez a kép egyébként semmit nem érne akkor, hogyha nem lenne ott az az apa meg a gyerek. (szőke-hegyi)
értékelés: