Ebből nekem a középső a jó, az első zavaros, a harmadik nem olyan összeszedett, mint a második, amin minden a helyén, jók a ritmusok, a formák, a színek, az egész egy olyan egység, ami tökéletesen tud működni. Kevesebb képelem mindig jót tesz a képeknek, vagyis általában jót tesz, mert nyilván van eset, amikor a sok minden együtt adja ki, de javarészt az ember amikor képet néz, néhány elemnél többel nem tud mit kezdeni, a néző maga elkezdi leválogatni a felesleget, és ha elunja, továbbáll. (hegyi)