Köszönöm. :)
A szituációt nem ismerem, tehát amit mondok, az feltételezés. Ha mondjuk valakivel beszélget az alany és mi le akarjuk fotózni, de ő nem akar tudomást venni rólunk, akkor valamivel fel kell hívni magunkra a figyelmet, persze készülve rá, hogy villanásnyi idő lesz csak az exponálásra, és elérni, hogy ránk nézzen. Nem mondom, hogy mindig a szembenézős portré csak az érvényes, de annak indokának kell lennie, ha profilt, félprofilt használunk. (hegyi)
Én egy kicsit a bal oldalra komponáltam volna a személyt, de ügyelve a fehér, hosszan elterülő háromszög egybenmaradására. Lehet, hogy a vállak és a fotelok ívei ebben korlátoztak téged, viszont együtt hatásosak, szerénységre, alázatosságra utalnak. A lényeg, hogy szép, letisztult ez a kép és a távolba révedö tekintet is megfogott.
Köszönöm az értékelést, Zsolt. Ez valóban egy speciális helyzet volt, és technikai lehetőség sem volt akkor fotózni, amikor szembenézett a portré alanya. Ezzel együtt is törekszem majd normális portrét készíteni.