Örömmel látjuk, hogy Kata dolgozik azon, amit mondtunk neki az előző leckéjére - itt már egy teljes történetet láthatunk a képen. Függetlenül attól, hogy itt voltak és elmentek cipő nélkül. Az is észrevehető, hogy saját lábán kívül két pár cipő szerepel a képen, az egyik valószínű férfi cipő, a másik női. A cipő az utazás szimbolikája - de a kép készítője papucsban van. Az is látszik, hogy Kata mást akar megmutatni, nem önmagát, hisz a képen ő csak a kép tartó bázisa, de a fő motívum a cipőké. Elgondolkodtató, ezért jó kép. Technikailag itt is fel kell hívjuk a figyelmet a gondosabb világításra. valamint arra, hogy a konyhakő fényképezésénél szerencsérebb lett volna, ha nem akarnak a vonalak párhuzamosak lenni a kép oldalaival, hanem azal szöget zárnak be. Ezzel a technikával elmismásolható a kamera optikájának hibája, torzítása is. Kata ezen a képen picit távolságtartóbb, mint a kézírásnál. Jöjjön közelebb. (szőke)
értékelés:
A helyzet az, hogy nekem sose sikerül egy kép, ha megrendezem. Talán azért nem, mert arra 'álltam rá' hogy a dolgokat saját rendjükben, vagy rendetlenségükben 'kontempláljam'. Ha 'csúnya' vagy semmitmondó a látvány, nem fényképezem le. Ezek a cipők itten ma reggel pontosan úgy álltak, ahogy a két gyerekem itt hagyta. (Nem mezítláb mentek el, mert mindig van itthon másik cipőjük is.) Úgy éreztem, hogy a tárgyak megfelelően rendezték el magukat, több dolgot is elmondanak. Viszont a tartóoszlopkénti beállásom tudatos volt, némi tanácstalanságot is reméltem mutathatni, tekintve a kibogozhatatlan cipőfűzőket... :)