Köszi Zsolt! A fejen szerettem volna a lényeget. A játszma ott történik. Ez esetben fordítanom kellett volna a fotón?
Ez egy jó ötlet, kicsit még csiszolható kivitelezésben. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy mi a sorrend, mi a lényeges, mi a másodlagos, a harmadlagos, és ez meghatározza a világítást is. A lényeg a sakk? Akkor annak kell tónusban előrébb lenni a mellkasnál és a fejnél. Második a fej? Akkor a mellkas legyen tónusban visszább hozva. Szóval ez olyan, hogy bizonyos határok között laborálással is megoldható, de a fő irányokat a világítással kell megadnod. A gondolat jó, és egészen jó az eszközhasználat is, szóval ez már nem sok, hogy mi legyen a fényekkel és hogy laborálj, ez a rutinnal megjön. (hegyi)
értékelés:
Köszi Zsolt! A fejen szerettem volna a lényeget. A játszma ott történik. Ez esetben fordítanom kellett volna a fotón?
Szia Dávid, régen láttunk (vagy csak láttalak?) erre.
Egyáltalán nem idegenkedem a Te megközelítésedtől sem! :) Köszi!
Helo!
Imádom...
Távol keleti asszociációm támadtak, tán nem sértődsz meg a bölcs-Buddha, Siva-sativa hívószavaktól. Tetszik hogy a bábuk, eszközök nem túl hangsúlyosak; kezeid szépen keretezik a sakkban tartott elmét.
Grat!
Valóban kevésbé harsog a "fej", de lehet, hogy a kettő közt van a megoldás, így nekem éppen csak, hogy nem olvad vész a környezetbe..
A tér valóban megnőtt, de így lehet jobban kijönnek az aszimmetrikus dolgok..
Ebből a sorozatból számomra ez a legizgalmasabb. Nagyszerű ötlet, jó kivitelezés. Talán egy kicsit kevésbé világosítanám az arcot, és lent egy kevéssel több feketét hagynék. Nagyszerűen skizoid kép, már ha nem veszed bántásnak. Én dicséretnek szánom!
Simán lehet István, hogy teljesen párhuzamos, középpontos feszes kompozícióban a kép már nem életteli, szóval nem zavar, csak a belőled sugárzó rendezettségnek mond ellent picit -- szigorúan szvsz, tehát nem akarok véletlen sem kinyilatkoztatást tenni.
Az is lehet az egyik sakkozó fordította el a játszma izgalmában. :) De szerintem túl szerény vagy, én csak szeretnék feleilyen szinten állni a portrézás terén mint te.
Köszönöm figyelmeteket!
Nekem kifejezetten tetszett ez az egyhe aszimetria, talán mert magamon is látom ennek jeleit. Ellentmondásoktól sem vagyok teljesen mentes, úgyhogy bizonyos értelemben minden észrevétel helyénvaló, és erősíti bennem a kép leckéhez tartozását. Egy másik kérdés persze a fotó szempontjából... De ahhoz nem értek még eléggé, kapisgálom, és benyomásaim vannak, de majd fogok remélhetőleg.
Lehet, hogy a pedellusunk azt mondja, hogy akkor jobban kellett volna dönteni - és én inkább arra hajlanék most (MOST) ezesetben is, mint a precizitás felé. Csak ha jobban dől (vagyis fordul) akkor már nem lesz természetes a szembenézésem, úgy érzem. Ahhoz már kicsit fordulni kell vissza, el a táblától, belsőtől, amit meg nem akartam... Valahogy így látom, de nem vitatom, hogy amúgy kellett volna esetleg.
Zseniális, az ötlet és a megvalósítás is...több történet is elindult a fejemben.
Engem meggyőztél, számomra hiteles.
Úgy látom legyőzted önmagadat, és ezzel sokat nyertél. Üvegsakk, és tükrök szépen összeillő hatás és környezet (amolyan raytrace-világ), csupa transzparencia és reflexió... ...és a hangsúlyt mégis az arcra tetted a többletfénnyel, hiszen ott a lényeg, odabent, odalent. Azt nem értem csak, hogy a táblát miért ferdén, és a jobb kezedhez (rendezői balhoz) közelebb tetted a képre? A látható tudatos precizitásnak ellentmond ezzel egy kicsit.
Isten ments. Csak a fények.