A pedellus külön házifeladatot adott Pesovár Anna képe alatt, annak próbálok megfelelni. :) Biztos rosszalkodtam az estiskolában, ezért kaptam a plusz feladatot. :)
Feri, ez a kép 3 disznós. Jó a gesztus, jó a kerítés is, mert összefogja a kompozíciót. Az lehet, hogy ha nem térdel Józsi, még erősebb arckifejezést mutat, ki lehet próbálni, ha vagytok olyan jó barátok. :) (szőke)
értékelés:
Kell az a kerítés, hisz a "vad" már át is tört rajta, tehát sztoriban is fontos. és köszönöm azt is, hogy Feri ilyen gyorsan reagált a szorgalmi feladatomra.
Józsi igyekezete méltányolni való, arckifejezésén tükröződik az öröm, hogy ily megtisztelő feladatot kapott. Látod Feri, Ő most őszinte, még idejében kattintottál!
Jajj gyorsan, gyorsan! Gyorsan mondom még mielött A SZÖKE meglátja!
Vicces motivum lenne, ha nem látnánk a háttérben az a fehér korlátot. ez nagyon eltereli a figyelmet. A fekvötámaszt tovább fokozná egy nagylátószögü odjektiv.
Arra azért nem gondoltam hogy nárciszokkal kellene kitapétázni a lakást. ( Még Feriét sem. )
De arra gondoltam hogy ha elviszem nyáron a hagymákat és elültetem a mező szélére ahol Feri fotózni szokott, akkor jövőre mégis csak ott fog mosolyogni rá a tavaszi meglepetés: valódi torontói melegházi hazacsempészett estiskola virág.
"NÁRCISZ: Felhasználása
A nárciszokat nemcsak kedvelt kerti virágként ültethetjük és hajtathatjuk, hanem vágásra is termeszthetjük. Ilyenkor, április elején, nagy öröm az otthonunkban is egy szép csokor virág. Zöld "kísérőnek" megteszi egy fenyőágacska vagy a magyal, puszpáng, tujabokor egy levágott, leveles ága is. ... ne a váza, hanem a virág pompázzon!
Ha a vázát éjszakára hűvös helyre állítja, akkor a virágok hosszabb ideig fognak élni."
Bálint Gazda
Józsi szőkített haja (ami elképzelés, de tudjuk, hogy olyan) a nárciszokéhoz hasonlatos, vad, de jóindulatú arckifejezése mosolyt csal arcunkra. A fekvőtámasz szép, foga közé én fűszálat teszek.
Valóban értékelhatnénk a képet imigyen, hogy felül kevés mert fejbúb levágva és úgy a korlát sarokbafutását is meg lehetett volna oldani, jobb oldalt némi perspektíva korrekció valamint egy kis derítés az arcra elfért volna még és talán itt szerencsésebb lett volna a színes változat a hangulat miatt esetleg egy kis mélységélességi játék a jobb kifejezés miatt... de nem akarunk így értékelni mert egyrészt ezer olyan oldal van ahol ezeket a hadnemondjamkihogymilyen "piszkálódásokat" megkapja az ember a képére. Itt szerintem nem ez a fontos, hanem az, hogy van e lelke a képnek, vagy nincs. Mond e nekem valamit, vagy semmit nem mond. Van e számomra üzenete vagy nincs, szívből jött e az ötlet, vagy nem... stb.
Ha már itt tartunk akkor had mondjam el, hogy nekem tetszik ez a kép. Ötletes és kedves.
Józsit, a ganserdorfi szafari parkból elszabadult pihés nárciszfalót épp táplálék beszerző útján kapta lencsevégre fotósunk. Életét kockáztatva cserkészte be a hírhedt fenevadat. Mint az köztudott, Józsi az egyetlen mutálódott egyede a fajának, mely világos szőrzetérő ismerhető fel. Mutálódása a kínai menekültekkel való egy ketrecbe zárásakor kezdődött. Azóta két dologra támad. Az egyik a sárga szín (ezért ama jellegzetes ugrálása, melyel a sárgán sütő napot támadja) a másik pedig maga az ember. A felbőszített fenevadat a "nyihao" szóval lehet magnyugtatni, ezért is vetítenek neki szinte egész nap kébeltévés reklámokat....
Szóval nekem erről mesél a kép...
Az úúúgy megy, hogy az ofővel szépen egymás mellé ülünk az asztalnál, bekapcsoljuk a masinát és nézzük a képeket. Beszélgetünk róla, majd András, miközben fel s alá mászkál, diktálja a szövegét, az értékelését, amit én jól leírok. Ha nem értek egyet vele, szólok. Namost: ha már előtte azt mondom, hogy ez egy jó kis kép lett, bár én még fárasztottam volna picit Józsit, hogy még kifejezőbb legyen a viszonya a virághoz (térdével ott azért megúszósan lazázik), de amúgy teljesen jó, akkor utána már mi a francnak írjon Szőke bármit is?
A másik meg, hogy éppenhogy azt szeretnénk elérni, hogy egymást is értékeljétek, elemezzétek - nem csak örömködve, hanem véleményezve is - merthogy a mi értékelésünk úgy szokott menni, hogy előtte a hozzászólásokat direkt nem olvassa el András, hogy ne befolyásolhassa őt a dolog.
"ja, míg szőke nem látja, nem mondok véleményt."
Addig Én sem mondok erről a képemről. :)
És ha senkisem mond semmit akkor hallgatunk itten, mint az a bizonyos Aureliano féle kirázós a gazban. :) Aztán az ofő után, meg egymás szavába vágunk? :)
:) csak próbáltam segíteni feldolgozni a nárciszokkal kapcsolatban felgyűlt érzelmi kérdéseket kombinálva a házival. (mellesleg más is kapott már egyéni házit, sőt, az elején szinte mindenki, csak talán nem volt eléggé kihangsúlyozva, hogy az egyes házikat lehet ám ismételni, más szempontok szerint újraalkotni.)
ja, míg szőke nem látja, nem mondok véleményt. ;)
Igazán sokat foglalkoztatok a képpel. Köszönöm.