Köszönöm, gondolom nem először sorolod fel itt ezeket, kösz, hogy a kedvemért újra. :)

Folyvást beleütközöm a digitális lehetőségek időgyorsító spiráljának hátrányaiba, ti., hogy nem szánok ilyen többrétegű időt a képalkotásra, még kattintás előtt.

A fentiek közül egyébként az esztétika az, ami leghiányosabbnak mutatkozik nálam, hirtelen találtam is egy szabadon letölthető könyvet erről, linkelem, hátha érdekel mást is.

http://mek.oszk.hu/06300/06322/

Ajánlom mindenkinek ezt a könyvet, tiszta, egyszerű stílusban íródott, és már a bevezetője eligazíthat bennünket sok mindenben.

Olyan kulcsszavakat tudok mondani, ami ha kimondom, joggal merül fel az igény, hogy magyarázzam meg bővebben, de azt hiszem, hogy nem biztos, hogy tudom. Tehát a hívószavak, amik szerintem fontosak:
- kompozíció (érdekes, más megközelítések)
- ízlés
- esztétika
- egyéni látásmód
- egyedi, egyszeri történet
- személyesség

Szerintem ha ezeket fontolgatja az ember, akkor kiderül, hogy nincs különbség a képek között ezekben. Mindegy, hogy portré, épület, tárgy vagy elvont fogalmi megközelítés, ha egyedi, személyes, ha ízléssel közelít és a kompozíció esztétikai kérdésekre is választ ad.

Emellett van egy úgynevezett közös halmaz, ami előhív valamit a nézőből, Jung kollektív tudattalannak mondja, olyan archetipikus képek, élmények és fogalmi jelképek, amik úgymond közös kulturális mezőből érkeznek. Mondhatni, a félrecsapott kereszt nekünk sokat jelent, és kevés ember van, aki ne tudná, mihez kell kapcsolni. A kérdés, hogy te mihez kapcsolod a képen? Itt most a háttér olyan szinten általános, a világítás, a tónusok olyanok, hogy ez a kötelék nem tud elég erős lenni.

Jogos, köszönöm.

Ízlelgetem ezt a részét: "mi az, ami kép és mitől lesz az"...

Arra jutottam, a nyolc szó rágása mentén, hogy talán egy ünnep- egy portré- és egy épületfotó különbözik abban, hogy milyen módon hat a nézőre, milyen módon lesz kép.

Vagy nem? :)